Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
AZ ALEXANDRIAI ISKOLA. 175 veltségnek és orvostudománynak volt az exponense. (Nagy Sándor az Adriától és Egyiptomtól az Indusig terjedő birodalmában többfelé létesített kulturgócot, azok azonban nagyobb jelentőségre nem emelkedtek.) Az Alexandriában folyó tudományos életre fényt derít az a pár adat, amelyet alább közlök. Ott alkotta meg Aristarchos (1500 évvel Kopernikus előtt) heliocentrikus rendszerét. Ott írta csillagászati műveit Ptolemaios. Ott fedezte fel mértani törvényeit Euklides mérnök. Ott működött Ktesibios fizikus, ott készítette Heron fizikai műszereit, gépeit, ,,Heron labdáját,“ szivattyúját, fecskendőjét stb. Ott mintázták a Laokoon szobor- csoportozatot, a belvederei Apollót, a haldokló Gallust és sok más ismert szobrot. Ott nyerte mai alakját a Corpus Hippokra- ticum. a Biblia stb. A korabeli tudósok nagy része ott kapta kiképzését, illetve továbbképzését, úgyhogy e város hosszú időn át a tudomány Mekkája volt. Természetes, hogy a fénynek árnyoldala is volt: egyrészt az, hogy a gazdaság az ősegyiptomi és zsidó befolyás révén újabb fényűzéshez és erkölcstelenséghez vezetett, amely messzeföldön hírhedtté vált, másrészt az, hogy a tudományos munkába belekontárkodó Ptolemaeus uralkodók igen gyakran a hízelkedő, intrikáló, nagyképűsködő. érdemtelen strébereket karolták fel, a csendben dolgozó érdemes tudósokkal szemben. Ennek ellenére az alexandriai orvos- tudomány örök hálára van kötelezve a Ptolemaeusoknak, akik közül majdnem mindegyik foglalkozott a tudomány vagy művé- vészet valamelyik ágával. Maguk a királyoknak a tudományokkal és művészettel való foglalkozása serkentette a világ minden tájáról összegyűlt tudósokat a munkára. Az alexandriai tudománynak sokat ártott, hogy könyvtárai, tudományos intézetei többször is szenvedtek a háborúk és egyesek hibája folytán. így Kr. e. 47-ben, amikor Julius Caesar megszállotta a várost, a kikötő égésekor a museion is megsérült, részben leégett. A hiányt Antonius pótolta azáltal, hogy a pergamosi királyi könyvtárat Kleopátrának ajándékozta. A Kr. u III. század elején Caracalla úgy segített pénzügyi zavarán, hogy a gazdag museion alapítványait elkobozta és a könyvtárat részben eladatta. II. Theodosius császár a könyvtár egyrészét Konstantinápolyba vitette át, a másik része Kr. után 398-ban a Serapeíonban polgárháború közben pusztult el, de még mindig hatalmas könyvtár jutott 642-ben az arabok kezébe, akik azt nemcsak megbecsülték, de feldolgozták és alapjává tették a később tárgyalandó arab tudományos világnak. (A könyvtár megmaradt része állítólag Omar kalifa alatt pusztult el, aki abból a vallásos elgondolásból adta ki rendeletét, hogy ,,a Koránon kívül a régi könyvek elpusztítandók, mert ami a koránban nincs meg, az felesleges és az igazhitűre nézve ártalmas lehet.“) Alexandria lakosságát tekintve fénykorában a világ legnagyobb városa volt. Nagyobb, gazdagabb, fejlettebb iparú, keres- kedelmű, tudományosabb, de erkölcstelenebb is volt, mint más város. (Kevéssel Nagy Sándor halála után akkora volt, mint ma Természet-tudomány. A könyvtár sorsa.
