Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
169 A délolaszországi görög gyarmatok szellemi központja Kroton városa volt. Rajta kívül természetesen a többi városban is élénk tudományos, valamint orvosi munkálkodás folyt. így Messinában, Syracusában és Agrigentiben a mai Girgentiben. Az itt működő orvosokat egyszerűség kedvéért krotoni iskola név alatt foglalom össze. A krotoni asklepionban, mint az iskola legkimagaslóbb alakja működött az orvos Pythagoras. Ő hozta szokásba a természetes gyógymódokkal való gyógyítást, nagy súlyt helyezett a diétára. Bevezette az orvostudományba a bölcseletet, a betegségek lényegére dedukciós okoskodással igyekezett fényt deríteni. Ő mint a számok filozófusa, számelméletét a betegségekre is kiterjesztette. Állítása szerint a 4, 7, 10, számok irányítják a világegyetem történéseit, így az akut betegségeknél a krízis bekövetkezését stb. Amint a hangok magasságát a rezgés számokból származtatta, úgy az élet jelenségeket, sőt a szellemieket is a rezgés számokra akarta visszavezetni. Pl. a szerelemről és barátságról azt tartotta, hogy az a rezgés számok harmóniája. Emellett foglalkozott a bonctannal és felismerte, hogy úgy az állati, mint az emberi szervezet petékből, tojásokból és ondóból indul ki. Tanítványa Alkmaion a bonctannak és élettannak rakta le az alapjait. Vizsgálatai alapján megállapította, hogy az agy a szerve a szellemi működésnek. Kísérletekkel mutatta ki az agyrázkódás lényegét. Ezzel egyúttal igazolta, hogy az agy a szellemi élet központja. Megkülönböztette az artériákat és vénákat, de a vérkeringésre nézve magyarázatot nem adott. A betegség lényegére nézve azt tartotta, hogy a test anyagainak megzavarásában áll, amely állapotot ,,dyskrasís“-nak nevezett szemben az egészséges állapottal, a ,,krasissal.“ Az agrigenti- beli Empedokles főleg élettani kérdésekkel foglalkozott. Megállapította, hogy a légzés túlnyomórészben a tüdőn, de kis részben a bőr pórusain át is történik. A hangérzék központjának a fül labyrinthusát jelölte meg. A lelki működések központjának a szivet tartotta. Fáradozott az érzékszervek működésének kiderítésével. Foglalkozott az embriológiával. Nála látjuk először a szervek összetételének, vegyelemzésének megállapítására való törekvést. Szerinte a csont összetétele négy rész földből, két rész fűzből, és egy rész vízből áll; a csontok halál után elporladnak és visszaalakulnak alapelemekké. Az akkor ismeretes négy elem alapján hirdette, hogy az anyag megmarad, csak átalakul. Tanítványa Phíliston Szicíliának egyik legjelentősebb orvosa volt, aki behatóan foglalkozott anatómiával. Ismerte a choledochusnak, a gyomorszájnak, a vakbélbillentyünek, az uréternek a célját. Anatómiai ismeretei főleg a belső szervek terén jelentettek előhaladást. Az agyat mirigyszerű szervnek képzelte, melynek célja az orrváladék kiválasztása. Tekintélye évtizedeken át irányította a görög orvosokat. Pythagoras. Alkmaion. Empedokles. Philiston. A KROTONI ISKOLA. A krotoni iskola.
