Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya

168 A KOS-I ISKOLA. Praxa­goras. Herodi­kos. Epi­charmos. és meghonosította az orvosi konsultaciót, kötelességévé tette az orvosoknak a titoktartást és az orvosi működés el­végzése előtt a szükséges és lelkiismeretes előtanulmányt. A hippokratesi orvosi tudás és etika híressé tette a görög orvo­sokat az akkor ismert egész világon. Közülük sok került el a külföldi uralkodók udvarába. Hippokrates zseniálitásával meg­előzte korát az orvostudomány kifejlesztésében, hiszen még ke­vés természettudományi megfigyelés állott rendelkezésére. Őt nem annyira a természettudományi alap, mint a saját tapaszta­latai és bölcsessége vezette, Hippokrates már életében is nagy megbecsülésben része­sült, de halála után még nagyobb kegyelettel adóztak emléké­nek, Pl, fejével díszítették a pénzeket. Kos szigetén ma is mu­togatják azt a 15 m. kerületű platánfát, melynek árnyékában állítólag tanított. Hippokrates halála után tanai dogmákká sűrűsödtek s e réven kialakult a dogmatikus iskola. Fián és vején Drakonon kívül tanítványai közül Praxagoras emelkedett ki pulzustanával. Ő tapasztalati és elméleti alapon dol­gozta ki a pulzus jelentőségét a beteg­ségek kórisméjénél. A pulzálás szerinte az artériák saját ütőereje által jön lét­re. A pulzus qualitások megállapításá­nál a betegségek diagnózisát, lefolyását és prognózisát finomabban megállapít­hatóvá tette. Munkája sokáig maradt iránvadó az orvosi körökben. Bélcsava­rodásnál hasmetszést végzett: megnyi­totta a belet, tartalmának kibocsájtása után újból elvarrta. Bár művében nincs róla említés téve, de valószínű, hogy a bélcsavarodás okát is megszűntette. Könyvében elődjeihez képest nagyobb bonctani tudásról tett tanúságot. Leírta az epevezetéket, valamint a gyo­morszájat, a vakbelet, a Bauchin-féle billentyűt. Megemlékezett a petefészekről stb. Herodikos, kit kortársai inkább kuruzslónak tartottak, mint orvosnak, a gyógytorna megalapítójának tekinthető. Saját maga, ki satnya szervezetű volt, rendszeres tornázás közben magán tanulmá­nyozta a torna üdvös hatását és azt hirdette másoknál is. Epicharmos a szén jelentőségéről írt könyvet, amely az állati szénnek, mint gyógyszernek elterjedésére hatalmas propagandát jelentett. Nem emlékezve meg a kos-i iskola minden tagjáról, általában abban foglalom össze ezen iskola jelentőségét és cél­ját, hogy az egész embert igyekezett meggyógyítani s a diagnó­zis, valamint kezelés mellett súlyt helyezett a prognózisra is. (Ezzel szemben Knidosban a betegséget akarták gyógyítani, a tüneteket megszüntetni, ők tehát csak az esetet látták, de nem az egész embert.) 143. ábra. Bélkacs votivum, mely valószínűleg bélcsavaro­dást ábrázol. (Holländer után.)

Next

/
Thumbnails
Contents