Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
jegyzi meg Diepgen, amikor azt mondja, hogy: ,,azt lehet hinni; hogy egy modern szanatóriumi orvos rendel a betegének“. A gyógyszerrendelése egyszerű volt és főleg főzetekből állott. Természettudományi alapon nyugvó sebészeti tudása bámulatot vált ki a ma emberében is. Kínosan ügyelt a tisztaságra, kötelezőleg előírta a körmök, kezek, ruhák tisztántartását. Kiterjedt figyelme a műtőre, annak megvilágítására, bútorzatának egyszerűségére. A sebet — szükség esetén — borral mosta, különben szárazon kezelte. A sebbe jutott idegen testeket szondával kutatta fel, hogy eltávolíthassa. A vérzést nyomó kötéssel, vagy izzó vassal csillapította, mivel az érlekötést még nem ismerte A csonttöréseket és ficamokat oly modernül írta le és látta el, hogy annak mesteri leírása ma is elfogadható volna. A koponyatörések közt a contrecoup törések is ismeretesek voltak előtte. Szilánkos koponyasérülésnél a trepana- tiot ajánlotta. A koponyarepedést úgy állapította meg, hogy a gyanús helyen rámetszett a bőrre a koponyacsontig és vésős szondával kutatta a repedés helyét. Minden esetben szükségesnek tartotta a koponya meglékelését, amit üreges fúróval és vésővel végzett. A köralakú, u. n. koronafűrészt kis íjacska húrjával vette körül és annak a mozgatásával érte el a fúró forgását. A törések kezelésére pontos előírásokat adott tanítványainak. Pl. ,,a töréseket legkésőbb másnap össze kell illeszteni, viaszos kötéssel ellátni és három napi időközönként újra kötni. A duzzanat elmúlása után, rendszerint a hetedik napon, kell a végtagokat sínkötésbe tenni. Azután három naponként megvizsgálni és a kötést megújítani.' Nézete szerint az orrcsont törése 10 nap alatt, a borda és kulcs-csont törése 20 nap alatt, az alkaré 30, a felkaré és lábszáré 40, a comb törése 50 nap alatt gyógyul, ha fedett a törés. A nyilt töréseket sokkal súlyosabban Ítélte meg. A ficamok kérdése igen fontos szerepet játszott a görögöknél, főleg a sportok és a birkózások miatt. E kérdéssel külön munkában foglalkozott. A ficamoknak oly sok változatát különböztette meg, logikus megfigyelések alapján, hogy bámulatunkat 11* 137. ábra. Régi görög orvosi műszerek. Balról jobbra érmetsző, csont-fűrész, kenőcs-lapoc, vé- sős-sonda, ablakos kanál, sebkutaszok, köztük alul sebvarrótű. (Mayer-Steineg). Sebészet. A KOS-I ISKOLA.
