Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
160 A KOS-I ISKOLA. Hippokrates. Bonc- és élettan. Kórtan. geny kieresztésére, a beteg végtag nyugalombahelyezésé- re, vérzéscsillapításra, a seb tisztaságára, kötözésére helyezték a súlypontot. Az iskola orvosai közül kivált I. Hippokrates, kinek bába feleségétől született fia: II. Hippokrates kolosszális tudásával, éleslátásával, logikájával az egész orvostudomány egyik legkimagaslóbb alakjává lett. A Kr. e. 400-as években élő II. Hippokrates kortársai voltak: Perikies a kiváló államférfid és Athen polgármestere; Sokrates és De- mokritos a híres bölcsészek; Herodotos, Thukydides a hires történetírók, Aischylos, Sophokles, Euripides az ismert drámaírók; Pheidias, Poly- kleitos, Praxiteles az utolérhetetlen szobrászok; Polygna- tos, Zeuxis, Parrhasios neves festők stb. Tehát ebben az időben , amikor az építészet, művészet, bölcsészet óriási haladást tett előre, élt a nagy Hippokrates, aki az orvosi művészetet is a többivel egyenlő rangra emelte. Hirdette, hogy a gyógytudományok alapja a bonctan. A híppokratesi anatómia állatboncolásokon épült fel, de kivételes esetekben bűnösökön és halvatalált idegeneken is végzett boncolást. Jól írta le a csontrendszert, az ízületeket, a sírokból kikerült csontok révén. Az izmokat nem választotta külön, hanem a tornánál látható megfeszülő izomcsoportokat gondolta egy-egy izomnak. Az érrendszerben a szív anatómiai viszonyait elég jól ismerte, ennek dacára azt hitte, hogy a balkamra melegíti a vért, a jobb hajtja a vért a vénákba, amelyekben a pulzus jön létre. Az artériákról azt hitte, hogy azok a levegőt (pneumát) szállítják a szervezetbe. Az idegrendszerről nem sokat tudott; minduntalan összekeverte az inakkal. A légzőszervekről jók voltak ismeretei, tudta, hogy a tüdőben keveredik a vér a levegővel. Az emésztőszervekről az volt a felfogása, hogy a gyomor felveszi, a belek kiválasztják a táplálékot. A májat a vérképzés helyének tartotta. A veséket úgy fogta fel, hogy a vérből azok szűrik le a vizeletet. A mirigyekről azt tartotta, hogy a felesleges vizet választják ki épúgy, mint az agy az orrváladékot. A görög orvostudomány fejlődésében korszakos jelentőségű volt Hippokrates szerepe, aki oly hatalmas lendülettel vitte előre 136. ábra. II. Hippokrates (Holländer után).
