Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
A KNIDOSI ISKOLA. 157 külföldi impulzusokat, azokat átalakította, de a keleti hatás megérzik rajtok a humorális felfogásban. Első komolyabb értelemben vett orvosa Euryphon volt. Ő a bonctani és élettani ismeretek hiányában a spekulációt hívta segítségül a betegségekről alkotott felfogásában. A babyloni orvostudomány mintájára a tünetek különbözősége alapján differenciálta a betegségeket ezért érthető, ha ugyanazokat a betegségeket különböző megbetegedéseknek tartotta. Pl. három letanust, 12 hólyagbajt, 9 epebetegséget, mint különálló betegséget írt le, épen éles megfigyelése alapján. Ő hívta fel a figyelmet először a száraz mellhártya- gyúlladásnál hallható dörzs zörejre. A gyógykezelésben alkalmazta a főzeteket, a vízgyógymódot, az izzóvasat és a tömlőkkel való ütögetést. Ktesías korának egyik leghíresebb orvosa volt. írásai elvesztek, csak a Helleborusról írt könyve maradt meg. A perzsa udvarnak lett orvosa, ahonnan Indiába is elkerült és magával hozta az indiai orvostudomány elveit. Eudoxas tanítványa Chrysippos a láz magasságának megítélésére a pulzus szapora- ságának homokórával való számolását ajánlotta. E ténynek jelentőségét akkor értékelhetjük, ha tekintetbe vesszük, hogy előtte csak kézrátevéssel határozták meg a hőmérsékletet, mivel a hőmérőt még nem ismerték. Egyiptomi utazása után felfogását a „pneuma" előnyére módosította, a knidosi iskola humorai patológiájával szemben. Gyógykezelésének észszerű voltát jellemezte az, hogy a vesebaj kezelésére bevezette az izzasztó- kúrákat, valamint elhagyta a tiílságba vitt hashajtást és az érvágásokat. A knidosi iskola általában arra törekedett, hogy elméleti magyarázatát adja a betegségeknek, hogy elméletileg is kiépítse a megfelelő gyógymódot, vagyis hogy a tudomány fokára emelt orvoslást, mindenki részére megtanulhatóvá tegye. E célból igyekezett tökéletesíteni a diagnosztikát, sematizálta a gyógytant és spekulációval pótolta a hiányzó bonctani és élettani alapot. A kos-i iskola. Kos szigetén a hasonnevű városban volt az egyiptomi kereskedelem végpontja. A kereskedelmi árúkkal együtt az egyiptomi kultúra is éreztette hatását e városban. így tehát szükségszerűen az egyiptomi orvosi irányzat pneuma tana is hatást gyakorolt a kos-i orvostudományra. Orvosai nem törekedtek a betegség lényegének megismerésére, csupán annak a tüneti kezelésére és az egész beteg szervezet meggyógyítására. Őket nem a teóriák vezették, hanem a tapasztalatok. Tanították, hogy az orvos a tapasztalatai és az analógia alapján előreláthatja a betegség valószínű lefolyását, mivel a szervezetben rejlő természeti erők és a megbetegítő ártalmak közti harc szabályszerűen folyik le. ebben a harcban az egész szervezetet igyekeztek erősíteni, támogatni s ezért nem a tüneti kezelésre törekedtek, hanem az egész ember meggyógyítására. Euryphon. Ktesias. Chrysippos. Kórtani elképzelésük.
