Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
156 A KNIDOSI ISKOLA. Természetbölcselet, afrikai és európai kereskedelem találkozó pontjai; a velük járó gazdaság kapcsán alkalmat nyújtottak e városokban a művészet és tudomány művelésére. A továbbiak folyamán látni fogjuk, hogy túlnyomó részben a gyarmatokon: Kis-Ázsiában, Délolaszország- ban indult meg a művelődés. Az anyaország és benne Athen csak Periklestől kezdve lett a göröglakta területek szellemi központjává. Az orvosi és kultúr emporiumokat a 133. sz. kép tünteti fel, amelyen az I. nyíl perzsa, a II, nyíl a babylon, a III. nyíl pedig az egyiptomi kereskedelem útját mutatja. Az orvosi iskolák száma a görögöknél igen nagy volt. A legtöbb városban volt asklepion. Annak orvosai tanították a fiatal növendékeket s így ezek már orvosi iskola számba mentek. Az egyik legrégebbi orvosi iskola Kyreneben, az afrikai parton fekvő görög városban volt, melynek különlegessége a Silphium nevű növény volt. E kipusztult növény egy példányát, mint nagy ritkaságot őrizte Néró császár. Az igen régi rhodusi iskolából nem maradtak fenn értékelhető adatok, pedig Herodotos történelmi művében, mint leghíresebb orvosi iskolákat a krotonit és a rhodusit említi és ugyanakkor meg sem emlékszik a knidosi és kosi iskolákról. A számtalan, de nagyobb jelentőséggel nem biró görög orvosi iskolát nem óhajtom megemlíteni sem, csupán azokkal akarok foglalkozni, amelyek a görög orvosi tudomány fejlődésében jelentőséggel bírtak. Ezek közül a knidosi, kosi, krotoni, athéni és az alexandriai iskolák szereztek maguknak elismerésre méltó érdemeket. Az asklepion iskolák közül az epidaurusi sokáig Asklepios nagy szellemének hatása alatt állott. Az ő szellemében igyekeztek működni tanítványai, akik közül nem alakultak ki egyéniségek, akik a tudományt tovább vitték volna, hanem Asklepios dogmatízált tanait tanították nemzedékről nemzedékre. A knidosi iskola. A görög filozófia, amikor a világban történő jelenségeknek magyarázatát igyekezett adni, nem kerülhette el, hogy a természettudományi megfigyelések mellett az élet jelenségeivel és a betegségekkel ne foglalkozzék. így a filozófusok voltak azok, akik a természettudományi és orvostudományi kérdések megfejtését keresték. Gondolkozásukban a régi időkben a spekuláció a későbbi időkben a természeti megfigyelés és a tapasztalás játszott szerepet. A kisázsiai ion városok tudományos életében a természetbölcselők hatására az asklepiádok mindjobban törekedtek a betegségek okának és lényegének kikutatására. Közülük a knidosi asklepion emelkedett leghamarább hírnévre és jelentőségre, ahol önálló munkálkodás indult meg. Ez a kisázsiai tengerparton fekvő város a végpontja volt a perzsa, asszír—ba- bílon kereskedelmi útnak, ahová az árúval a szellemi termékeik és orvostudományuk is eljutott. A görög szellem felvette ezeket a
