Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
A GÖRÖG SPORT. 153 tette a test arányait, a mozgás szépségét. Arra törekedtek, hogy testben és lélekben erőssé és széppé váljanak. A fejlett testkultusz a művészetükben tükröződött vissza. Tudva azt, bogy a nők a görög társadalomban a férfiakkal egyenrangúak voltak, megérthetjük azt is, hogy a sport a nők körében is korán kifejlődött. A sportnak minden nemét űzték, melyek közül az atlétika, a szabad gyakorlatok, a birkózás, futás, ugrás, diszkosz- és gerelyvetés, valamint a vadászás voltak a legkedveltebbek. Már a ko- rafiatalság idején befogták a testgyakorlásra a gyermekeket a palaestrakban, ahol főleg szabadgyakorlatokat kellett végezniük magántanítók vezetése mellett. A serdülő korban a ,,gymnasion“- okban képzett tornatanári kar oktatta az ifjúságot a torna és sport minden ágában. Előírt szigorú diéta mellett kellett élniök az ifjaknak, akik a jól felszerelt, zuhany és kádfürdőkkel ellátott fürdőtermekben edző vízkúrának is alá voltak vetve. E fürdőkben felfrissíthették és ápolhatták elfáradt testüket, egyszóval e fürdők egyúttal vízgyógyintézetnek is megfeleltek. Az innen kikerült fiatalemberek, ha tudásukat tökéletesíteni akarták, az atléta iskolába kerültek, amelyek a tornatanítás csúcspontját képezték, előkészítettek az ,,olimpiás“-okra és tornatanárokat képeztek ki. Ezek az atlétaiskolák a mi testnevelési főiskola intézményünknek feleltek meg. A görögök sportjára jellemző az a körülmény, hogy abban nemcsak egyesek vettek részt, hanem úgyszólván az egész fiatalság. A sporttal, vízkúrával és fürdővel kapcsolatban nagy súlyt fektettek a testápolására és az egészségügyre. Tőlük származik az a mondás, hogy csak ép testben van ép lélek. A görögök tehát nemcsak az egyes sportágak alapját vetették meg, de kidolgozták azok stílusát, apró mozzanatait is. Lefektették az atlétikának szabályait, megalkották tökéletes formáit. A sport csak a legújabb időben tudott eljutni arra a tökéletességre, melyet a régi vázákon és szobrokon láthatunk. Épígy a görögöknél tapasztalt harmonikus testi és lelki nevelést is csak a legújabb időben érte el az angol és német nevelés, valamint csak a legutolsó évtizedekben valósították meg az olimpiai játékok emlékére a világ sport- versenyeit. A görögök csodálatos megfigyelőképessége és filozófiára való nagy hajlamossága adja meg magyarázatát annak, hogy az orvostudomány intézményesen és meglepő módon indult fejlődésnek náluk és a görög természetbölcseleti iránynak megfelelően, igen magas fokra emelkedett. Miként az orvostudomány többi részében, úgy az elmebetegségek megfigyelésében is már a legrégibb korban túlszárnyalták a görögök a többi népeket. Az ősi korból elmebajra vonatkozó adatokat a görög szépirodalomban találunk. Odysseus elmebetegnek tétette magát, hogy ne kelljen résztvennie a trójai háborúban. Circe is elmebajos volt, ki látomásaiban disznóknak nézte azokat, akiket elvarázsolt. Oedipos és Orestes melancholikások voltak és azt képzelték, hogy őket az eumenidák üldözik. Alk- meon, ki anyját meggyilkolta, a fúriáktól való üldözési mániában Elmebaj.
