Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
154 A GÖRÖG ORVOSI ISKOLÁK. Zene. szenvedett. Lykaos király magát állatnak képzelte (ő utána van elnevezve ez a kórforma lykanthropiának). Euripides dühöngő Heraklesében fel lehet ismerni az epilepsziát: „Herakles, miközben áldozatra készült, hirtelen megállóit. Őrültségében szemei forogtak*, állát habzó nyál nedvesítette. Dühében felkacagva, mindent össze akart rombolni, azután kocsira szállt. Házában fel- alá járt, győzelemről beszélt s anyját eltaszította, menekülő fiai közül egyiknek máját lőtte át nyilával, másiknak fejét zúzta be, azután megölte nejét és harmadik fiát s amikor atyja ellen fordult, földre rogyva elaludt. Felébredve felkiáltott, „kábult vagyok, nem tudom hol vagyok.“ S amikor tetteiről értesült, öngyilkos akart lenni." (Az epilepsiát az ókori népek szent betegségnek tartották.) Plato a hisztériát a következőként írta le: „A méh olyan állat, mely nagyon vágyakozik gyermek után; ha sokáig megtermékenyítés nélkül marad, akkor megharagszik, bevándorolja az egész testet, elzárja a légutakat, megakadályozza a légzést és ily módon a szervezetet a legnagyobb veszedelembe ejti, mert a legkülönfélébb betegségeket idézi elő." Az elmebajt egyéb eljárásokon kívül zenével is igyekeztek gyógyítani. A görögöknél a zene előkelő szabad művészet volt. Alkalmazták az élet minden megnyilatkozásánál, sőt betegségek, főleg hangulatbetegségek kezelésére. A zenét a fejlett melódia uralta. Zenei tudásukra jellemző az, hogy Pythagoras már mértani alapon írta meg zenei elméletét. A görög orvosi iskolák. Az asklepíonokban elsősorban gyógyítás folyt, de mivel ezekben képezték ki az új orvosi generációt, egyúttal tanintézeteknek is voltak tekinthetők. Az asklepionok közt hamarosan nemes verseny indult meg. Többek híre messze földre elterjedt és vonzotta magukhoz úgy a betegeket, mint a tanulni vágyókat. Nem akarok foglalkozni külön mindenik történetével, hanem csak azokkal, amelyek a legnagyobb hatással voltak a görög orvostudomány fejlődésére. A kisázsiai városok az ázsiai kereskedelmi útvonalak végpontjai voltak, ahová a perzsák, asszirok, babylonok kereskedelmi árúival a szellemi termékeik is eljutottak. A görög szellem ezeket feldolgozta és tovabbszállította az anyaországba, illetve az olaszországi gyarmatokra. Abból a körülményből, hogy az asszír babylon és perzsa kereskedelem végpontja Knidos volt, azért e helyen a fenti államok hatása érvényesült a kultúrában. A tőle pár km.-re fekvő Kos sziget, amely az egyiptomi árúk kirakodó helye volt, természetesen az egyiptomi műveltség hatása alatt állott. Ez a magyarázata annak, hogy Kni- dosban és Kosban, ezen közel egymás mellett fekvő két városban, ellentétes irányzatú volt az orvosi kultúra. Az ázsiai,
