Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
152 A GÖRÖG SPORT. Orvosok. Sport. Az orvosoknak egy része a gyógykezelést az asklepiónok- ban, a gyógyforrások mellett létesült „kórházakban“ gyakorolta. A gyógyintézetekben működő orvosokon az u. n. asklepiádo- kon kívül voltak magános gyakorlatot folytató orvosok (íaxooí), akik nagyobb községekben, városokban hatósági orvosi szerepet töltöttek be. Ők az orvosok részére szedett adókból (íutqíxov) fizetést, sőt berendezést kaptak, ezzel szemben ingyen látták el az orvosi teendőket, de a betegektől honoráriumot is fogadhattak el. Minthogy a régebbi századokban nem volt minden községnek orvosa, e hiányon úgy segítettek, hogy járványok, vagy különleges alkalmak pl. háborúk idején bizonyos időre az as- klepionokból szerződtettek orvost. Az orvosok mellett segéderők működtek, akik a gyógyszereket elkészítették, a rendelt bedörzsöléseket, borogatásokat elvégezték, akik köpülyöztek és ha kellett segédkeztek az orvosnak a gyógykezelésnél és a műtéteknél. A IV. században már voltak, akik lakásukban 1—2 szobát rendeztek be, ahol a súlyosabb betegeket fektették és gyógykezelték. Az otthoni betegszobák úgy tekitnhetők, mint a mai világban a szanatóriumok, vagy a külföldön divatban lévő privát klinikák. Ezeket jatreáknak (íctTQsici) hívták. Közismert tény az, hogy a mai modern sportélet a görögök által kifejlesztett testnevelésen alapszik, de a görögök előtt más népeknél is találkozunk már sporttal, sőt ha soprtként fogjuk fel a vadászatra, a harcra való begyakorlást, úgy azt már a történelmi idők hajnalán a kőkorszakban is feltaláljuk a barlangrajzok, őskori festmények bizonyítékai alapján. Később, amikor kí- alakúltak a törzsek, nemzetségek és ezekkel kezdetét vette a harci élet, az önvédelem érdekében kellett gyakorolják magukat a futásban, ugrásban, mászásban, úszásban, birkózásban, a harci eszközök (pl. dárda, gerely) hajításban (Misángyi). Ezek voltak tehát az ősi sportágak, melyekhez járultak a kedvtelést és szórakozást szolgáló játékok (pl. labdajáték stb.) A sportágak igen régi műveléséről tanúskodnak a kinai vázák, az egyiptomi sírkamrák díszítései, a mezopotámiai domborművek, az indus epo- sok, melyek mind az ügyességet, bátorságot és hősiességet voltak hivatva megörökíteni és dicsőíteni. Amint az orvostudománynál látni fogjuk, hogy az orvosi logikának természettudományi alapon való kiépítési dicsősége görögök névéhez fűződik, úgy a sportban is a verseny-küzdelem bevezetésével és rendszeres kidolgozásával ők vetették meg a módszeres sport alapját. Náluk a testgyakorlás szoros kapcsolatban volt a vallási szertartásokkal, és az istenek tiszteletének szolgálatában állott. Az egyes sportágakat istenek és istennők védelme alá helyezték aszerint, hogy az emberi tulajdonságokkal rendelkező isteni személyek mely sportágakban váltak ki maguk is. Érthető tehát, hogy a versenyeket az istentiszteletek keretében rendezték. A görög szellem stilus és ritmus érzéke, az ügyesség, a minden görög ifjút és hajadont átható győzelmi vágy, a megfigyelés és logika magas tökélyre emelte náluk a gimnasztikát, kifej lesz-
