Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya

AZ ŐSI GÖRÖG VOTIVUMOK. 149 azután bevette a világi orvosok által rendelt orvosságot is, de hogy jobban hasson, a templomi háromlábú szentszéken ülve. Az orvosi és papikezelésekről írt megjegyzése saját nézetén kívül a kor szellemét is kifejezte, amikor azt írta, hogy; „Nem folya­modtunk az orvosok alacsonyrendü segítségéhez, hanem annak ellenére, hogy a legjobb orvosokat számítottuk barátaink közé, Asklepionhoz menekültünk, mert szebb ha ő ment meg minket; feltéve, hogy nincs még itt a halál ideje.“ A pergamosi askle- pionban már nagyobb súlyt helyeztek a tapasztalati gyógyító el­járásokra, mint az isteni tanácsra. A későbbi korban mindin­kább a tapasztalati irány győzedelmeskedett, az orvosoknak pedig hatalmas könyvtár állott rendelkezésükre a pergamosi királyi palotában, (amelyet Antonius ajándékozott és vitetett el Alexandriába Cleopatrához.) Általában véve a misztikus csaláson alapuló asklepionok idővel letűntek, de azok, ahol kutatták a be- tegségek okát,, hírnévre emelkedtek és bennük kialakultak a gö­rög orvostudomány emporiumai. A fogadalmi ajándékoknak orvostörténelmi jelentősége ab­ban van, hogy azokból megismerjük a leggyakoribb betegségeket. Sajnos, hogy a gyógyulás utáni eredmények nincsenek megörö­kítve, pedig azokból lehetne megitélni sikereiket. Ilyen fogadalmi ajándékokat ábrázolnak a mellékelt képek, melyek közül az egyiken a szemészeti elváltozást nem lehet felismerni, a másikon már jól felismerhető a lábszár ereinek tágulata, amelyet 129. ábra. Ős görög szem votivum. (Meyer—Steineg után). valószínűleg lekötéssel, vagy nyomó kötéssel gyógyíthattak meg. Az értágulat aránylag ritkán szerepel a votivumok kö­zött. Bizonyára az elterjedt és általánosan űzött testgyakorlás miatt ritkábban fordulhatott elő, mint napjainkban. A harmadik kép kettős méhet ábrázol, de belőle nem vonhatunk következ­tetést a panaszokra. Valószínű, hogy ez esetben az orvosok ad­hattak utasítást a votivum elkészítőjének tapintási lelet alap­ján. E kép egyúttal bizonyítéka annak, hogy az ős görögök ismer­ték és alkalmazták a két kézzel való vizsgálatot, és hogy a méh bonctanáról való elképzelésük elég jó volt. (E votivumot Meyer —Steineg prof. úgy fogja fel, hogy a méhet és a hólyagot ábrá­zolja. Az én nézetem az, hogy mivel az ábrán mindkét szerv a méhszájba torkollik, ezért kettős méh esetével állunk szemben.) A görögök idejéből származó betegségi ábrázolások mind a fogadalmi ajándékoknak köszönhetők, közülök több képet fo­gok bemutatni az illető betegség tárgyalásánál, tekintet nélkül A votivu­mok.

Next

/
Thumbnails
Contents