Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
142 A GÖRÖG FILOZÓFIA. Anaximandros. Pythagoras. Xenophanes. Herakleitos. Parmenides. Empedokles. Anaxagoras. Leukippos. Demokritos. (f|i(loj=kedve]ni; fxorJr^=bölcseség;) Anaximandros a vizet is a levegő részecskéiből származottnak gondolta. E felfogást bizonyítva látta az esőnek a légrétegekben való képződése folytán. Ő a dolog keletkezését az anyagban kereste. Szerinte az élet ősnemzés folytán iszapból jött létre. Az élőlényeket fejlődés-történeti sorrendben állította, melynek végpontjára az embert helyezte. Ő készítette a föld és az égbolt első térképét. A samosi Pythagoras keleti útjain perzsa és indus befolyás alá került, ami meglátszik lélekvándorlási tanán. Perzsa hatás alatt a tüzet tekintette az anyagok őselemének, azt is rezgésnek tartotta. Syracusában mindent mathema- tikai törvénybe óhajtott foglalni. Azt hitte, hogy minden dolog lényege a rezgés és a harmónia, végeredményként a szám. A kolophoni Xenophanes a hegyekben talált tengeri állatmaradványokból megállapította, hogy azok a hegyek valamikor a tengerből emelkedtek ki és annak a nézetének adott kifejezést, hogy az élet ősforrása a tenger volt. A természettudományi gondolkozásnak ezzel nagy szolgálatot tett. Herakleitos egyike volt az ó-kor legnagyobb gondolkozóinak. Hirdette, hogy minden a világon változékony. Éterszerű anyag átalakulásaként fogta fel minden anyag keletkezését, illetve pusztulását. Megállapította, hogy a természetben minden mozgás: navra o?T. A mozgás egyúttal változást jelent. Magában a megváltozásban van az élet. Az élet tulajdonképen harc. Szerinte az ember egy kis világ (mikrokozmosz), amelyben a nagy világ (makrokozmosz) folyamatai mennek végbe. Parmenides az életforrását a melegben látta. Annak megszűnte a halállal jár. Az élethez, az élet jelenségeihez melegre van szüksége a szervezetnek. Empedokles szerint minden anyagot elő lehet állítani a négy alapelemből, mint a föld, víz, tűz és levegő. Nála megtaláljuk — bár durva formában --- az elemek affinitásának tanát. Foglalkozott az organikus világ keletkezésével. A fejlődés, a növekvés a meleg fokozódásával függ össze. Az öreg korban a meleg csökkenése viszont elgyengüléshez vezet. Nézete szerint a bőr pórusain át történik a légzés, épen úgy mint a növényeknél a levelek pórusain keresztül. Megalapítója lett a biológiának, mivel kutatásokkal igyekezett az élet jelenségeibe behatolni. Korában oly nagy tekintélyre tett szert, hogy nemzete a királyi koronát is felajánlotta, melyet ő elhárított magától. (Életét úgy fejezte be, hogy az Etnába ugrott.) Amaxagoras hirdette, hogy az eddig alapelemeknek ismert anyagok, maguk is igen komplikáltan összetett vegyü- letek. A perzsa háborúban elfoglalt kisázsiai területekről költözött Athénbe Perikies korában és ott meghonosította a természet- bölcseletet. A diadalmas Athen ez időtől kezdve lett a görög szellemi és tudományos életnek központja. Leukippos vetette fel a gondolatot, hogy minden anyag azonos atomokra vezethető visz- sza. Azok különböző elrendeződésétől függ az anyag milyensége. Demokritos dolgozta ki e tant, sőt matematikai törvénybe is foglalta. (Az atomelmélet később feledésbe ment. Az újkorban Gassendi újból bevezette a tudományba.) Meg volt győződve
