Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
A GÖRÖG FILOZÓFIA. 145 arról, hogy a legkisebb állatoknak is meg vannak a szervei, csakhogy azok kicsinységük miatt nem láthatók. Az öszvér terméketlenségét a méh fejletlen voltával magyarázta. Szerinte az élet és lélek egy és ugyanaz. Az epidémiákat az égből a földre került atomok okozzák. A biológia terén tett megfigyelései alapján Demokritos arra a megállapításra jutott, hogy a természetben semmi sem történik véletlenül, hanem minden törvény szerint és szükségszerűségből. Ezen megfigyeléseivel és tételeivel egyengette útját a későbbi aristotelesi gondolkozásnak. Kallikes az embert tette vizsgálata tárgvává és az erős, egészséges embert vallotta ideáljának. Aristoteles foglalkozott a tojás és az embryo naponkénti fejlődésével, az állatok szaporodásának kérdésével; hirdette, hogy ,,a létezők egy folyton emelkedő rangsort képeznek.“ „A természetben nincs ugrás, csak lassú fejlődés.“ ,,Az egyedek meghalhatnak, de a faj élete örök.' Egyszóval természetfilozófiáján a fejlődés nagy és mély elve vonul végig. Hatása alatt tanítványa Straton azon nézetének adott kifejezést, hogy a világ a természet erői folytán jött létre és ugyanazon erők hatása alatt állandóan fejlődik. Eddig a filozófia az ember környezetének: a természetnek és az emberben tapasztalható jelenségeknek megismerésére törekedett, tehát a jellege a „természet-filozófia“ volt. Ez adott alapot az orvostudománynak; a logikus gondolkozás, a bölcsel- kedő, kutató szellem építették ki azt. Ezután a filozófia ,,kultúr - filozófiai" jelleget öltött, mely egyedül az emberrel foglalkozott. Az ember értelmét, erkölcsét, társadalmi helyzetét kutatta. Célia az élet művészet volt. Eredetileg bölcs, művelt embert jelentett a szofista (ooifjiarrg) elnevezés. Azokat a rhetor-filozófusokat kell alattuk érteni, -- akik az ösztönöket magasztalták, azoknak szabadjára való eresz- tését hirdették és azokra a fogásokra tanították meg hallgatóikat, hogy hogyan bizonyítsák be a maguk álláspontját másokkal szemben. Ők a szavak teoretikusai voltak. (Ezt az okoskodást a skolasztikus orvostudománynál fogjuk elterjedten látni a középkorban, amikor vitatkozásokban, meddő disputákban merült a tudományosság, sőt az orvosképzés legjelentősebb részét, egyes dogmák megvédése, illetve vitatása képezte.) Közülük Kallikles, Protagoras, Gorgias voltak a legnevezetesebbek. Sokrates hirdette a lényeg megismerésének fontosságát mindenben. Ő a jónak és szépnek, valamint az erkölcsnek volt a filozófusa. Szerinte a legnagyobb gyönyörűség: látni hogyan leszünk magunk és a velünk érintkező barátok jobbakká. Álláspontja volt senkire és semmire se szorulni. Ő ismerte el, illetve hirdette először a nőknek a férfiakkal való teljes egyenjogúságát. A sors iróniája, hogy az erénynek eme nagy filozófusa épen az ifjúság megrontása címén Ítéltetett méreghalálra, pedig bűne csak az volt, hogy a közélet embereitől szakértelmet és hozzáértést követelt. Ő az első nagy filozófus; bár sohasem írt egy sort sem, nagy hatással volt a bölcselőkre. Halála után nyomában Kallikes. Aristoteles. Straton. b) Kulturfilozófia. Szofisták. Protagoras Gorgias. Sokrates.
