Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A kínaiak orvostudománya

A KÍNAI orvostudomány.

115

csak fejlett volt, hanem túl is tengett. Erkölcsi életük ma- gasíoku volt, amelyet fokozott Confuciusnak (Kr. e. 555—479) a vallás szabálya, amelyben a társadalom alapjává a családot tette. L.aoce bölcseleti rendszere még ma is elismerésre méltó.

Az írást Kr, e, 2850 körül már ismerték, A könyvnyomtatást Kr. u. a VI. században művelték. A kínai kultúrának legnagyobb hibája talán az volt, hogy a jog- és rendszabályok túlságosan megmerevítették az életmódot, aminek következtében évezredek múltával is alig haladt valamit előre. A magas kultúra mellett a társadalmi berendezkedés a népnek alárendelt szerepet juttatott.

Orvostudományukat a bölcseleti rendszer és nem a természeti megfigyelés alapozta meg. Ezért Kínában komoly, számbavehető orvostudomány nem fejlődött ki. Az anatómiáról kevés fogalmuk volt Csak halálraítélt bűnösök hulláit boncolták egészen kivételesen, mivel az volt a felfogásuk, hogy senki nem léphet be a halottak birodalmába feldarabolt, vagy megcsonkított testtel.

106. ábra.

A gerinc oszlop ábrázolása kínai elképzelés szerint. (Olpp után).

107. ábra.

Az emberi zsigerek helyzete a kínaiak elképzelésében. (Olpp után).

Élettani elképzeléseik homályosak voltak. Vivisectiokat természetesen nem végeztek. Azt sejtették, hogy a vér kering a szervezetben, de már nem különböztettek meg artériákat és vénákat. Azt hitték, hogy a vér naponta ötször cirkulál a szervezetben. A betegségről az volt a felfogásuk, hogy a meleg, a nedvesség és a vér összetételének megváltozása okozza. A lázat a betegség legfontosabb részének tekintették és annak 120 variációját különböztették meg Kr. u. 290-ben Wang-Shou-He 10 kötetes munkát írt csak a pulzusról. E művet kortársai s a későbbi idők orvosai is nagy becsben tartották. A betegség tüneteinek megOrvostudomány.

8