Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A kínaiak orvostudománya
114 A KÍNAI KULTÚRA. nek feje a XIII. században alapított pekingi érsekség volt (a második érsek a budai származású Eskandre Mátyás volt). A komolyabb értelembe vett érintkezés Európa és Kína között a portugálok feltedezésével indult meg, akik állandó látogatói voltak a távol Keletnek. 1607-töl kezdve a spanyolok, a hollandok és oroszok vették fel Kínával a kereskedelmi érintkezést. A franciák 1660-ban, az angolok 1670-ben léptek Kínával barátságos viszonyba. Nagyobb változás csak a XIX. században volt tapasztalható. A kínai vámok szigorítása 1839-ben az ópium háborúhoz vezetett. A több részre szakadozott Kínát 1849-ben Tai- Ting egvesítette és kultúráját fellendítette. Pártolta az irodalmat, művészetet, előmozdította a kereszténység elterjedését. 1853-ban magát Krisztus testvérének nyilvánította, egyenrangúnak a japán császárral és a dalai lámával. Ezen viselkedésével szándéka volt meghonosítani Kínában az európai műveltséget. Kvang-Su 1875-ben véget vetett a kalóz kérdésnek. 1882-ben Franciaország elfoglalta Tonkingot és Annam-ot. 1895-ben a japán háborúban elvesztette Koreát és Formosát. 1912-ben köztársasággá lett, a legutóbbi évtizedekben pedig a belső háborúk megindították Kína feloszlását, Kína ősi műveltségéről a tudomány megállapította, hogy Kr. e. több mint három évezreddel vette kezdetét. Földművelésük magas fokú volt. Hatalmas csatornák maradtak fenn ezekből az ősi időkből, amelyek közül egynéhány még ma is használatban van. A földművelésen kivül az iparűzés hamar kifejlődött náluk. Fából épített templomaik, szobrászatuk, festészetük eredete nagyon messze nyúlik vissza. A kínai építészetet jellemzik a sátorra emlékeztető hajlott fedelek. íelkunkorodó sarkokkal, a szellős oldalfalak és faragott oszlopok, melyek sárkányt szimbolizáló festésekkel, illetve faragásokkal vannak díszítve. Az építéshez különböző fákat és bambusznádat használtak, nemcsak a régi korban, de igen gyakran még napjainkban is. A hindu és főleg a sziám behatásokra több- emeletes toronyszerű pagodákat létesítettek, melyek emeletei egymás felett fedélszerű kiképzésekkel vannak elválasztva. A kőanyagot kevésbbé használják építésre, de elvétve találkozunk vele a Kr. előtti IV. században is. A Kr e. III. században fejezték be a kb. 2500 km. hosszú várfalat, amely a tengerparttól elindulva, a hegyek hátán végigvonúlva, csaknem a Turkesztáni sivatagig nyúlik. (A 7 méter magas, 4—10 méter széles falat 500 méterenként elhelyezett bástyák erősítik. E falak oly szélesek voltak, hogy rajta csapattestek vonulhattak végig és azt a célt szolgálták, hogy a háborúskodni nem szerető, inkább iparművészettel és filozófiával foglalkozó gazdag kínaiakat megvédje a mongolok, tatárok támadásaitól.) Kína művészete nem annyira az építészet, mint inkább az iparművészet terén mozgott. Krisztus előtt 2000 évvel már ismerik a porcellánkészítés módját és a selymet (a selyemhernyókat az asszonyok tenyésztik). Nagyon régen ismerik a papírkészítést (eleinte selyemre írtak). A kormányrendszer Krisztus előtt pár ezer évvel nemKultúra.
