Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - Az indusok orvostudománya
108 AZ INDUS NŐ HELYZETE, Ázsia két kultur köre. A nö helyzete. jobb, mint testvér a testvérhez, mint anya a gyermekéhez.“ A honoráriumot a beteg viszonyai szabták meg. Kórházaik már Kr. e. 250-ben is voltak, melyeknek létesítését Asoka császár (Nagy Sándor utóda) kezdte el. Kórházaik templomokkal voltak összefüggésben. Az előző fejezetekben az egyiptomiaknál, asszíroknál, zsidóknál és perzsáknál azt láttuk, hogy orvosi tudásuk törvényekből, utasításokból receptekből rekonstruálható. Ezekben az orvos személye teljesen háttérbe szorult. Ők inkább az egyes tüneteket kezelték. A betegségről való elképzelésükben az istenségeknek, démonoknak jutott a legnagyobb szerep. Orvostudományuk, ha egyes speciális téren fejlett is volt, általában széjjel töredezett az egyes betegségek, tünetek szerint. Ezért orvostudományuk nem nyugodott egységes alapon. A hasonló elemek alapján az egyiptomi, az asszír, a zsidó és perzsa népek egy közös kultúr kört képeztek. Ezzel szemben az indusok, kínaiak és japánok szintén egységes kultúr körbe sorozhatok az orvostudomány szempontjából. Ázsiának ez a két kultúr köre egészen a legújabb időkig megmaradt. Az indusoknál magas fejlettségű filozófiai alapon nyugvó, egységesen átgondolt orvostudományt találunk, amely a jelenségeket, tüneteket, teóriákat igyekszik megmagyarázni. Náluk az orvos személye előtérbe van, de előtérbe nyomul tudományukban a logikai és filozófiai elem is az istenségek szerepe mellett. Valószínű, hogy ez a jelenség a kasztrendszernek tudható be. A brahman apáról fiúra adta át magas bölcseleti képzettségét, logikus gondolkozását. A közülük kikerült orvosoknál is apáról fiúra szállt az orvosi tudás, tapasztalat s e kettő egyesüléséből kellett létrejöjjön az indiai orvostudomány elméleti, bölcseleti jellege. Bizonyára Indiából származott át Kínába, majd Japánba a rájuk nézve szintén jellemző teoretikus, filozofikus orvostudományi elgondolás és ez a magyarázata annak, hogy a távol Kelet ezen három hatalmas ókori kultúrnemzeténél hasonló orvostudományi felfogással találkozunk. A nőknek igen alárendelt szerepe volt az indusoknál. Az volt az általános nézet, hogy a nő csak azért van teremtve, hogy férjének örömet okozzon és fiakat szüljön. Különben részükre el volt tiltva még a Veda szent szövegének olvasása is. Csak az anyáknak járt ki tisztelet, különben a nő urának volt alárendelve, annak képezte tulajdonát. Ezen alárendelt helyzet ellenére, sehol sem játszott a nő olyan szerepet az erotikában, mint az indusoknál. Az erotikának megfelelően gyógyszertudományukban igen sok afrodiziakum szerepelt. Az indus nő társadalmi helyzetére és házas életére rávilágítanak Manu törvényei, a védák korából. Eszerint „nem szabad beleházasodni olyan családba, ahol nem nemzenek fiúgyermekeket, ahol olyan személyek vannak, akiknek testét hosszú szőr borítja, vagy amelyek bizonyos betegségekkel vannak megverve (tehát már akkor törekedtek az eugenikára). Az indusnak nem szabad vörös hajú nőt feleségül venni, vagy olyant, aki tűrhetet-
