Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
II. rész. Az Izlám vallású népek (arabok) orvostudománya Kr. u. 600-1500-ig - Az Izlám népek orvostudománya - Belgyógyászata, sebészete
60 AVICENNA. közül az első az anatómiát, élettant, kóroktant, tünettant, az általános dietetikát és terápiát tárgyalta. Ez a könyv tehát az egész orvostudomány teoretikus részét foglalta magában. A második könyv a gyógyszereket és azok hatásait ismertette. A legbővebb könyve a harmadik, a betegségek kór- és gyógytanát tárgyalta 22 fejezetben. A munka értékét igen emeli az, hogy minden fejezet előtt a vonatkozó tájbonctani és élettani bevezetések betekintést nyújtanak a normális viszonyokba és az azután következő kóros viszonyok és betegségek tárgyalása feltünteti a különbséget a normális és kóros életviszonyok között. Ez a könyv tárgyalja a szem, fül, orr, száj és gégebetegségeken kívül a szülészetet is. A negyedik kötet a sebészetnek van szentelve, melynek keretében foglalkozik a szerző az általános láztannal, az akut és krónikus fertőző betegségekkel és a bőrbetegségekkel. A bőrgyógyászati tudományra aránylag nagy súlyt helyez s e könyv úgy tekinthető, mint az első bőrgyógyászati munka. Az ötödik könyv a gyógyszerek rendelésével, elkészítésével és adagolásával foglalkozik. Külön fejezetben tárgyalta az ellenmérgeket is. Avicenna, mint vértől irtózó arab a sebészet terén elmaradt az orvostudomány többi ágához viszonyítva. Általában sebészi működésében a daganatok, tályogok, csontbántalmak kikaparását és kiégetését tartotta fontos eljárásnak. A gerincferdülést erőszakos úton igyekezett gyógyítani, épúgy amint Calot azt 1896- ban újból bevezette. A kiirtást, resectiot csak végső esetben végezte. Avicenna műve az arab orvostudomány remeke volt. Érdeme az, hogy az egész gyógytudományt, mely Bagdadtól Alexandriáig kifejlődött, egy szemszögből nézve szigorú rendszerbe foglalta és összhangba hozta a teoretikus orvostudományt a gyakorlati val. Egységes munkáját oly tisztán és világosan tárta fel, amelyre 20. ábra. Avicenna (Ibn-Sina) síremléke Hamadanban. (Williams Jackson után).
