Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
II. rész. Az Izlám vallású népek (arabok) orvostudománya Kr. u. 600-1500-ig - Az Izlám népek történelme és kultúrája
54 IZLÁM ÉPÍTÉSZET. a keresztes háborúk ideje alatt is hittérítő munkát fejtsen ki As- sissi szent Ferenc, majd a spanyolországi Domonkos barát ugyanakkor, amikor a keresztes hadak kardélre hányták a ké- resztényhitre térni nem akarókat. Az arab birodalom európai uralma a XIII. században ért véget, amikor a kereszteshadak 1236-tól 1266-ig elfoglalták Spanyolország nagyrészét (csak Granada maradt meg birtokukban 1492-ig). A nyugati területek elvesztésével egyidőben hatalmas csapás érte az arab birodalmat keletről, mivel Dsingis Kán utódai 1258-ban elfoglalták Perzsiát és a keleti tartományokat, egész Szíriáig. A hanyatlásnak indult arab birodalom 1492-ben a törökök uralma alá került és ezzel letűnt a világtörténelem színpadáról a középkor művelt világbirodalma, mely a középkor kezdetével született és végével múlt ki. Az arabok eredetileg egyszerű pásztornép voltak. Művészetük kevés eredeti motívumra szorítkozott. Később a keleti népek kultúrájának hatása alatt kialakult az arab művészet formakincse, mely a középkor vége felé az egyik legszebb, legdekoratí- vebb művészetté fejlődött ki. Az arab építészetet az oszlopokon nyugvó boltívek, illetve az oszlopokon nyugvó kupolafedélzet jellemzi. Templomépítésüknél a keresztény bazilikastilus inspirálta őket, de a fősulyt a kupolára és az árkádokkal körülvett udvarra fektették, (mely utóbbi az istentisztelethez szükséges mosakodásra volt szánva.) Az ívek kezdetben félköralakúak voltak, melyeket felváltott a patkóív, majd a patkóívnek csúcsos záródása, végül a herelevél alakú boltív. A boltívek alatt és köztük karcsú oszlopok foglaltak helyet. A boltíveket és falakat arabesz- kek díszítették, amelyek részben zegzúgos írásukból, részben a keleti népek (indusok) növénymotívumaíból, részben geometrikus formaérzékükből fejlődtek ki. Az arabeszkek nemcsak a mecsetek belsejét, de külsejét, sőt kupoláját is díszítették. A mecseteket kiegészítették a sokszögű, keskeny tornyok: a minarettek, amelyek a templomba hívó müezzin emelvényéül szolgáltak. Templomaik Indiától Spanyolországig a legnagyobb pompával épültek és ma is csodálatot keltenek. A damaszkuszi mecsetet 705-ben, a kairóit 879-ben, a cordovait 790-ben, az aleppoi nagymecsetet 1208-ban építették. A granadai Alhambra, valamint a sevillai Alkazar a XV. században fejeződött be. A törökök a XV. században építették újra az Aja Sophiát és Konstantinápoly számos mecsetét, a XVI. században Szulejmán hatalmas mecsetét. Az izlám művészet Indiától Spanyolországig mindenfelé létesített templomokat, sírokat, sőt palotákat is. Az izlam művészettel kapcsolatban fellendült a kerámia, az üveggyártás. A legjobb minőségű üveget és kőedényeket gyártották. Ismerték a festés minden titkát. Bőrgyártmányaik híresek voltak egész Európában. Szövőipari termékeiket nem tudták mások felülmúlni. Korában világhírű volt a fegyverkészítő ipar. A különböző iparokkal kapcsolatban kifejlődött a vegytan, az al- kémia, melynek feltalálói az arabok voltak. Ök fedezték fel a salétromsavat, a kénsavat, a királyvízet, a lúgokat, ők alkalmazták a desztillációt, a szublimációt, filtraciót, kémiai műhelyükben Ipar. Kultúra. Építészet.
