Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
II. rész. Az Izlám vallású népek (arabok) orvostudománya Kr. u. 600-1500-ig - Az Izlám népek történelme és kultúrája
IZLÁM TUDOMÁNY. 55 alkalmazták a vízfürdőt. Tisztán állították elő az alkoholt és igen sok vegyi anyagot. Felfedezték a kerámia részére a fémfényű festékeket. E tudományt az arabok az arany előállítására, életelixi- rek készítésére akarták felhasználni, amihez többek közt a higany, kén, különböző fémsók, a máj, vese, tüdő stb. anyagokat próbálták alkalmazni. Az alkémia művelésében sarkalta őket a bölcsek kövének megtalálása. Kémiai tudásukat azonban az asztrológiával és mágiával hozták összefüggésbe, amely misztikus elemek miatt nem fejlődhetett ki náluk a tudományos kémia. így is hálára kötelezte az orvostudományt az alkémia, mivel a hatalmas birodalom minden termékét vizsgálgatták, ezzel az anyagok és növények gyógyhatását megismerték s az alkalmas szereket gyógyszerként alkalmazták. A vegytanon kivül a filozófia, matematika és geometria voltak a csillagászat mellett azok a tudományágak, amelyeket az arabok továbbfejlesztettek. A görögök és egyéb népektől átvett matematikát az arab számok bevezetésével nem remélt magas fokra emelték és az algebra megteremtésével a mai mennyiségtani tudomány alapjává tették. Az arabszámokhoz a 0-t Ibn Muza találta fel, aki elsőnek használta a tízes számrendszert és állapította meg a számok helyi értékét. Az algebra teljesen az ő művük. Ők találták fel a szinuszt, koszinuszt, tangenst, kotangenst. Ők számították ki a napfogyatkozás szögeit, a nap-éj egyenlőség pontos idejét. Az optika terén is maradandót alkottak. A fizikában alkalmazták az ingát. Az arab tudomány az alexandriai és bagdadi ősi tudományokból vette eredetét, de felhasználták mindazt az impulzust, amit a perzsáktól, a zsidóktól és a rómaiaktól nyertek, sőt összeköttetésbe jutva a kínai műveltséggel, onnan a selyem és papír ismeretét hozták magukkal és tanították meg rá az európai népeket. A tudományágakon kívül a földművelést is tudományos alapon művelték. Földjeiket öntözték, trágyázták, a növényeket a talaj minősége szerint termelték. Ismerték a gyümölcs- és virágnemesítést. Jó volt a bor kezelésük. Nádból cukrot készítettek stb. A papírkészítés megadta a lehetőséget az irodalom behatóbb művelésére. Az arab irodalom igen messzire nyúlik vissza. A római birodalom megdőlése idején már voltak énekeik, melyek a törzsek vitézségét hirdették és amelyek a nép száján éltek. Ezeket a VII. században gyűjtötték össze. E századból maradt fent egyik legkiválóbb irodalmi alkotásuk a Moallakat. Irodalmuk beható művelésére fényt derít Abu Tem- mam költő VIII. századból fentmaradt Hamasa-ja (jelentés), mely már akkor 500 költőt és költőnőt sorolt fel és gyűjtötte ösz- sze dicsőségről, halálról, szerelemről szóló dalaikat. Imrulkais arab királyfi szerelmi költeményei már irodalmi értékkel bírtak. A mindjobban fellendülő világbirodalmon kívül a vallásos irodalom is fejlődésnek indult. Abu Bakr összegyűjtötte Mohamed Tudomány. Irodalom.
