Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

I. rész. Az európai népek orvostudománya Kr. u. 400-1100-ig - A középkori orvosi tudomány - A kolostori orvostudomány a nyugateurópai népeknél Kr. u. 500-1100-ig

AZ ANGOL KOLOSTORI ORVOSTUDOMÁNY.

45

rának kiváló apátja Beda számos irata közül az „Elementa. philosophiae“ című, az egész mindenséggel foglalkozik, benne az ember élettanáról is ír, A ,,De natura rerum“ című könyve pedig orvosi kérdéseket tárgyal, amelyben az érmetszéseket behatóan ismerteti.

A kereszténységnek és a kolostori orvostudománynak igazi el terjesztői a nyugati egyház szerzetesrendjei voltak. Ezek közül is kitűnt a Benedek-rend, melynek alapítója Nursiai Benedek különösen szivén viselte a betegápolást és gyógyítást. A rendet a montecassinoi kolostor létesítésével alapította 526-ban, Ez a rend volt az, amely a VI. században felső Olaszországot benépesítette papjaival és kolostoraival, melyek közül legnevezetesebbek a ravennai, a bobbioi, a páduai, a milánói stb. Gallia területén 563-ban alapították a fleury és gyors egymásutánban a Loir völgyi kolostoraikat. Tours, Luxeuil, Amiens, Verdun, Chartres emelkednek ki a számosak közül. A VII. században Svájc, Németország és Gallia területe népesültek be híres kolostorokkal. 613-ban alapították a Szentgalle- nit, a fuldait, reichennauit, corveyt, utána következtek a bingeni, wormsi és a többiek. A VIII. században Szent Ágoston viszi át Angliába és Írországba a nyugati egyház zászlaját, ahol egymásután létesítik az oxfordi, cambridgei, abingdoni, winchesteri, peterboroughi és a többi kolostorokat. A IX. század folyaA bencésrend.

14. ábra. Szent Benedek sajátkezűleg szabadítja meg II. Henrik császárt hólyagkövétől Montecassinoban. (Brunn után.)