Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

I. rész. Az európai népek orvostudománya Kr. u. 400-1100-ig - A középkori orvosi tudomány - A kolostori orvostudomány a nyugateurópai népeknél Kr. u. 500-1100-ig

44

AZ OLASZ KOLOSTORI ORVOSTUDOMÁNY.

Az itáliai kolostori orvostudo mány.

mán a fenti országokban megsokasodnak a kolostorok. A X. században Magyarországon Pannonhalmán, Pécsváradon, Zalában Zobor hegyen, Bakonybél-ben fektetik le a kolostorok alapjait. Ugyanígy térítik keresztény hitre Lengyelországot és az északi államokat, köztük Norvégiát és népesítik be kolostorokkal.

Az olaszországi kolostori orvostudomány megalapítója Nur- siai Benedek volt. A rend második apátja Cassiodorus, előírta a rend számára az antik orvosok tanulmányozását és a gyógyszer- tan tanulását. A Benedek-renddel együtt, a kereszténységgel karöltve, a gyógytudományok is eljutottak a népekhez. Egyes tudósaik Spanyolországban az arab gyógyszertudomány- nyal ismerkedtek meg és visszatérve a főrendházba magukkal vitték és fejlesztették azt. Más szerzetesek, Galliában, Angliában, Németországban és Olaszországban termesztették a gyógynövényeket, amelyekről könyveket is írtak. A Monte Cassino-í

kolostor hamarosan orvosi iskolává nőtte ki magát, melynek híre messze földről vonzotta az orvostudományt tanulni vágyókat és a gyógyulást keresőket. Pl. II. Henrik német császár is felkereste a zárdát meggyógyulása céljából. A Benedek-rendiek később egy híres búcsú járó helyen: Salernoban létesítettek rendházat, ahol már a rómaiaknak is volt híres fürdőhelyük. Az ott megtelepedett szerzetesek gondos művelőivé váltak az orvostudománynak. Salernoban befogadták a zárdába a világi orvosokat is tanítókul és oly lelkiismeretes, szorgos munkálkodás fejlődött ki a betegek gyógykezelése körül, hogy Salerno híre lassanként elhomályosította Monte Cassinot és hosszú időn keresztül úgy sze15. ábra. A Benedek-rendiek montecassinoi kolostor kórháza. (Sudhoff után).