Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
I. rész. Az európai népek orvostudománya Kr. u. 400-1100-ig - A középkori orvosi tudomány - A görög orvostudomány a keletrómai császárságban (Bizánci orvostudomány)
52 A BIZÁNCI ORVOSTUDOMÁNY. üldözések idején a keresztény tudósok egyrésze Nísibis-be menekült, ahol tudományos gócpont fejlődött ki. Itt írta Nemesios püspök „Az ember természeté“-ről szóló könyvét, Harpokration Kyranides című dietetikus költeményét, Eusebios itt írta le az első ismert kanyaró járványt, Marius püspök az első himlő járványt. (570.) A bizánci birodalom harmadik kulturközpontja Alexandria volt, amely még mindig nem veszítette el régi fényét. Bár az orvostudomány terén hatalmasabb egyéniségek nem tűntek ki, az iskola még sem maradt egészen tétlen, hanem a régi szerzők műveit látta el magyarázatokkal, képekkel. A kor szellemének megfelelően az alexandriai iskolába is kezdett bevonulni az áltudományosság, az asztrológia és a mágia. Ezeknek tudományos színezetet adtak, amikor az orvosi beavatkozásokat az állatkörök, évszakok szerint állapították meg. Alexandriából származnak: „az érvágásos emberke“, „az állatkörös emberke“, ,a betegség emberke“, „a sérülés emberke“ és más hasonló képek, amelyek igazában a későbbi középkorban jöttek divatba. A gyógyszertani könyvekben megrajzolták a növényeket, könnyebb felismerhetőség céljából. Ekkor került érdeklődés középpontjába a mandragóra, melyről az a babona terjedt el, hogy a földbőlvaló kiásása életveszélyes, csak kutyával szabad kihúzatni, de az is megdöglik a kihúzás percében. Az orvostudománynak ilyen stagnálása után emelkedett magas hírnévre Aiginai Paulos (625—690), aki az érvágásokat a betegség helye szerint végezte (nem az asztrológia elve alapján), az epilepsiá- nál ő ismerte fel az aura-t diagnosztikus jelnek, a nyaki daganatok kiirtásánál ő figyelmeztetett először a nagy nyaki erek és i nervus recurrens vagi sérülésének veszélyére stb. A rákokat, így az emlőrákot is tüzes vassal égette ki, de késsel való eltávolítás után is kiégette az egész sebfelületet, hogy radikálisan kiirtsa a daganatot. Sérvműtétnél először alkalmazta a gyökeres műtétet, (scrotalis sérvnél a herét is kiirtotta.) Hólyagbajoknál katéteren át végzett hólyagmosásokat. Felismerte, hogy tüdőbajosnál a hólyagfekélyt a tüdőbaj anyaga okozza, kőmetszésnél a raphe- val párhuzamos metszésből távolította el a követ az addigi gáton végzett harántmetszés helyett. Fülbajoknál bevezette a para- centesist. A csonttörést dróttal varrta. Nyilsérüléseknél a habos vérből tüdő sérülést, a nyíl pulzálásából szívsérülést, vizelet- csurgásból hólyagsérülést stb. állapított meg és látta el megfelelő módon. Munkáját röviden írta meg, mely csaknem egy modern kompendiumnak felelne meg. Működése alapján nem csodálható, ha kortársai előtt igen nagy tiszteletben részesült és érthető, hogy amikor Alexandria 642-ben arab kézre került az arab uralkodók és tudósok a legnagyobb elismeréssel voltak vele szemben, amit a régi arab iratok bizonyítanak. Paulus személyes és irodalmi hatása igen nagy az arab orvostudományra. Mondhatni, hogy ő rajta keresztül jutott el a fejlett antik orvostudomány az arab orvostudomány birtokába. Vagyis ő volt az összekötő kapocs az antik és arab orvostudomány között. Hétkötetes A sziriai tudósok. Az alexandria iskola. Aiginai Paulos.
