Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

V. rész. A késői középkor orvostudománya 1300-1500-ig - A hazai orvosképzés és egyetemi orvosképzés a középkor folyamán

306

ORVOSKÉPZÉS HAZÁNKBAN.

Külföldi

tanulás.

Párizs.

Oxford

Ferrara.

Pádua.

Bologna.

Mátyás, mely a híres külföldi egyetemekkel vehesse fel a versenyt. A budai egyetem sajnos nem került kivitelre, pedig Mátyás erre szemelte ki Marsilio Ficino flórenzi orvostanárt, ki maga is törekedett Mátyás udvarába kerülni és céljának elérésére csillagászati alapon hosszú életet meg jó egészséget jósolt királyunknak. iNeki ajánlotta egyik művét is és levelezésben állott Báthory Miklós váci püspökkel, valamint Vitéz János pécsi püspökkel. Célját megakadályozta Mátyás korai halála és így Ficino a budai tudós társaságba se kerülhetett be. A budai egyetem létesítésével Mátyás egyrészt a tudományt óhajtotta szolgálni, másrészt elérni azt, hogy ,,az olasz elveket“ (valószínűleg a mérgezéseket és az Olaszországban elharapódzott erkölcstelen életet) távoltartsa a tanulóktól. Ezt az utóbbi célját bizonyítja Carbo Lajosnak a XV. század végén megjelent munkája, melyben megemlíti, hogy Mátyást alig tudták visszatartani olyan rendelet kiadásától, mely szerint a magyaroknak tudományos kiképzésük végett többé ne legyen szabad Olaszországba menniök.

Alig létesültek a külföldi egyetemek, máris felkeresték azokat a tudományszomjas magyar ifjak. Csak pár sorban emlékeztetek arra, hogy már az árpádházi királyok alatt is fordultak meg magyarok a külföldi egyetemeken. A legrégibb adataink Párizsból származnak, amelyen már 1175-ben voltak magyar hallgatók. Ott tanultak pl. Péter, ki később kalocsai érsek, majd III. Béla háziorvosa lett. Bethlent még hallgató korában Párizsban temették el. Jakab Mihálynak és Adorjánnak későbbi sorsáról nem tudunk. Rajtuk kivül bizonyára még többen is tanultak a Szajna- parti városban. Az oxfordi egyetemen a legrégibb magyar hallgató kétségkívül Miklós volt. Ő neki Oroszlánszívű Richard 1196- ban félmárka segítséget adott. A toledói egyetemet végezte ez időben Jakab mester. E néhány példa is mutatja, hogy a magyar ifjakat nem rettentette vissza se távolság, se az akkori idők utazási nehézsége, hogy tudományszomjukat kielégíthessék.

A XIV. és XV. sz.-ban tömegesen keresték fel ifjaink a híres külföldi univerzitásokat. Olaszországban Ferrara, Pádua és Bologna voltak a kedveltebb helyek. Ferrarában számosán hallgattak orvostudományt, akik közül megemlítést érdemelnek: Palizs- nai Péter és András (1448), Brassai Kailhaw Miklós (1452), Magyar Miklós (1458), Temesvári Szakái László (1475), Magyar Albert (1481), Szebeni Székely Péter (1486), Gosztonyi Beet Lőrinc (1491), Mohácsi Szabó János (1496) és még sokan mások. A hallgatók száma olyan tekintélyes volt, hogy elhelyezésükre „magyar házat“ állítottak fel Mátyás király korában.

A páduai egyetem látogatottságát bizonyítja, hogy Mátyás uralkodása alatt 66 magyar ifjú tanult ott, kinek nevét is ismerjük és 1490—1526 között még 160 magyar hallgató szerzett oklevelet (Veres E.) A magyar tanulók legszívesebben a bolognai egyetemre mentek, ahol Paulus Hungarus, később Magyar János (Giovanni d‘Ungheria) 1461-ben, Dionisio d'Ungheria 1471-ben, Gregorio d‘Ungheria 1472-ben voltak tanárok ugyanott. Közülük Magyar János orvostanár volt.