Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

V. rész. A késői középkor orvostudománya 1300-1500-ig - A hazai orvosképzés és egyetemi orvosképzés a középkor folyamán

ORVOSKÉPZÉS HAZÁNKBAN. 305 don akart kényelmet szerezni magának. Az elnevezés humoros volta országszerte kigúnyolta az ülőkés árnyékszéket s bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy elterjedése csak a későbbi időkben lett általános.. A hazai orvosképzés és egyetemek a középkor folyamán. A magyar orvosképzés igen messzire nyúlik vissza. Már Szent István idejében tanították a veszprémi, kalocsai és esz- tergomi papi főiskolákon az orvoslást, mint melléktárgyat, mi­vel a papok a lélek mellett a testet is gyógyították. Az eszter­gomi főiskola már a XI. század folyamán külön orvosi osztály- lyal bírt (Toldy Ferenc szerint.) Ott tanított 1325-ben János magíster, a későbbi honti főesperes orvostant: „artium in medici- nis“-t. A veszprémit III. Béla 1180 körül egyetemi rangra emel­te párizsi mintára, francia nejének és kiséretének sugalmazására. Ez az egyetem akkoron még kevés hallgatóval rendelkezett, mű­ködéséről az utolsó árpádházi királyok alatti időben nem tudunk. A komolyabb értelemben vet;t kulturális és tudományos élet a vegyesházi királyok alatt indult meg. Itthon is ké­peztek a főiskolák orvosilag művelt papokat, de a nagyobb kép­zettséggel bíró orvosok a külföldi egyetemeken nyerték kiképzé­süket. A magyar ifjak részére óhajtotta megkönnyíteni az egye­temi tanulást Nagy Lajos, amikor 1367-ben létesítette a pécsi egyetemet, melyet V. Orbán pápa ugyanabban az évben IX. hó 1-én kelt bullájával hagyott jóvá, előírva, hogy a szervezés­nél a bolognai egyetemet vegyék mintául. Az orvosi karon még csak egy-két tanár adta elő az orvostudomány tárgyait. Demkó szerint ,,a pécsi egyetem tanulóinak száma olykor meghaladta a 2C00-ret; ,,ezek között az orvosi tudományokkal foglalkozók száma jelentékeny lehetett.“ A pécsi egyetem valószínűleg elég korán megszűnt, mert Zsigmond király 1387-ben szükségét érez­te, hogy Óbudán új egyetemet alapítson, melyet VI. Orbán pápa is engedélyezett. Tanára Klostein Simon volt, ki a királyt a kon- stanzi zsinatra is elkísérte. A másik orvostanár Diernecki Máté volt (Laky kutatása szerint), utóda Ilkusch Márton a tanári szé­ket a jövedelmezőbb főesperességgel cserélte fel. Ez az egyete­münk sem volt hosszú életű, de mivel e korból nem maradtak fenn diplomák és anyakönyvi bejegyzések, nem lehet rekon­struálni az egyetem tanításának időszakát sem. 1465-ben Mátyás király II. Pál pápa hozzájárulásával meg­alapította a pozsonyi egyetemet, ugyancsak bolognai mintára. El­ső tanára magister Petrus (Förchlinger Péter) artium et medi­cináé doctor, Vitéz János révén került a tanszékre. Ott működött később a nagy Regiomontanus korának legkiválóbb csillagásza és orvostudósa. Ezen kivül még egy új, nagy egyetemet tervezett Ha?ai tanítás. Veszprém. 1180. Pécs. 1867. 0-buda. 1887. Pozsony. 1466. 20

Next

/
Thumbnails
Contents