Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
V. rész. A késői középkor orvostudománya 1300-1500-ig - A hazai orvosképzés és egyetemi orvosképzés a középkor folyamán
ORVOSKÉPZÉS HAZÁNKBAN. 305 don akart kényelmet szerezni magának. Az elnevezés humoros volta országszerte kigúnyolta az ülőkés árnyékszéket s bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy elterjedése csak a későbbi időkben lett általános.. A hazai orvosképzés és egyetemek a középkor folyamán. A magyar orvosképzés igen messzire nyúlik vissza. Már Szent István idejében tanították a veszprémi, kalocsai és esz- tergomi papi főiskolákon az orvoslást, mint melléktárgyat, mivel a papok a lélek mellett a testet is gyógyították. Az esztergomi főiskola már a XI. század folyamán külön orvosi osztály- lyal bírt (Toldy Ferenc szerint.) Ott tanított 1325-ben János magíster, a későbbi honti főesperes orvostant: „artium in medici- nis“-t. A veszprémit III. Béla 1180 körül egyetemi rangra emelte párizsi mintára, francia nejének és kiséretének sugalmazására. Ez az egyetem akkoron még kevés hallgatóval rendelkezett, működéséről az utolsó árpádházi királyok alatti időben nem tudunk. A komolyabb értelemben vet;t kulturális és tudományos élet a vegyesházi királyok alatt indult meg. Itthon is képeztek a főiskolák orvosilag művelt papokat, de a nagyobb képzettséggel bíró orvosok a külföldi egyetemeken nyerték kiképzésüket. A magyar ifjak részére óhajtotta megkönnyíteni az egyetemi tanulást Nagy Lajos, amikor 1367-ben létesítette a pécsi egyetemet, melyet V. Orbán pápa ugyanabban az évben IX. hó 1-én kelt bullájával hagyott jóvá, előírva, hogy a szervezésnél a bolognai egyetemet vegyék mintául. Az orvosi karon még csak egy-két tanár adta elő az orvostudomány tárgyait. Demkó szerint ,,a pécsi egyetem tanulóinak száma olykor meghaladta a 2C00-ret; ,,ezek között az orvosi tudományokkal foglalkozók száma jelentékeny lehetett.“ A pécsi egyetem valószínűleg elég korán megszűnt, mert Zsigmond király 1387-ben szükségét érezte, hogy Óbudán új egyetemet alapítson, melyet VI. Orbán pápa is engedélyezett. Tanára Klostein Simon volt, ki a királyt a kon- stanzi zsinatra is elkísérte. A másik orvostanár Diernecki Máté volt (Laky kutatása szerint), utóda Ilkusch Márton a tanári széket a jövedelmezőbb főesperességgel cserélte fel. Ez az egyetemünk sem volt hosszú életű, de mivel e korból nem maradtak fenn diplomák és anyakönyvi bejegyzések, nem lehet rekonstruálni az egyetem tanításának időszakát sem. 1465-ben Mátyás király II. Pál pápa hozzájárulásával megalapította a pozsonyi egyetemet, ugyancsak bolognai mintára. Első tanára magister Petrus (Förchlinger Péter) artium et medicináé doctor, Vitéz János révén került a tanszékre. Ott működött később a nagy Regiomontanus korának legkiválóbb csillagásza és orvostudósa. Ezen kivül még egy új, nagy egyetemet tervezett Ha?ai tanítás. Veszprém. 1180. Pécs. 1867. 0-buda. 1887. Pozsony. 1466. 20
