Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
V. rész. A késői középkor orvostudománya 1300-1500-ig - Orvostudomány a Vegyesházi királyok alatt
502 KÖZEGÉSZSÉGÜGY A XIV—XV. SZÁZADBAN. Fűtés. Fürdők. lomok és paloták ablakai készültek üvegből. Az üveget akkor hatszögletűre vagy karika alakúra metszették és ólompántok közé foglalták. A lakásokban általában, de még a püspököknél is csak vászonnal vagy papírossal voltak bevonva az ablakok. Pl. az egri püspök lakásában 1520-ban is ez volt a helyzet. Annál meglepőbb, hogy Pozsonyban 1434-ben már üveg ablakokká/ szerelték fel a hóhér lakását. Az üvegablakok csak a XV. század második felében jöttek divatba, amikor már Vácott árulták is azokat. A lakás fűtése sok bajjal és kellemetlenséggel járt. Csaknem az egész középkoron át a nyílt tüzű kandallókat használták. Ezeket csak Mátyás király idejében kezdték kiszorítani a kályhák, melyek búboskemence jellegűek voltak. Körülöttük néha pad foglalt helyet. Gyártásukat Pozsonyban 1449 előtt kezdték meg és elég hamarosan elterjedtek. Gaieotti kárhoztatta, hogy a magyarok ellentétben az olaszokkal télen át fűtött szobában alszanak, pedig ,,a meleg szoba sűrű gőze ránehezedik az agyvelőre és fejfájást okoz." Egyik lipcsei tanár tanácsokat adott II. Frigyes császár fia számára, hogy a herceget budai utazásakor óvja attól, hogy ne lakjon régi falakból épült szállásokban, mert ezekben skorpiók és mérgés pókok szoktak tanyázni. Ez a lipcsei feljegyzés nem világít be hazai viszonyainkba, mivel az olasz egyetemek valamelyikéről kikerült lipcsei tudós, ki Magyarországon sohasem járt, csak olaszországi emlékei és elképzelése alapján írta meg tanácsait, amint azt Magyary Kossá helyesen megjegyezte. A tisztaság fontos voltát már a legrégibb időben felismerték. A középkorban a fürdőt nemcsak tisztasági kérdésnek tekintették, hanem jelentős helyet foglalt el a szórakozás terén is. A legtöbb kastélynak és igen sok háznak megvolt a maga fürdőszobája. Egyesek belőle luxust űztek: Pl. Kapy Miklós kapivári kastélyát 1338- ban 2 kő és 2 rézkáddal szerelte fel. A nép tisztasága és egészsége szempontjából a közös fürdők játszottak szerepet. Legnagyobb kedveltségnek a meleg fürdők örvendettek. A Nagyvárad melletti ,,Püspök fürdőt" Báthory András nagyváradi püspök a váradvelencei klastrom- nak ajándékozta. Az első nyilvános fürdőt Pozsony építette 1351-ben, melynek példáját hamarosan utánozták más városok. A felhévizí fürdőt (a mostani Császár-fürdőt) Nagy Lajos 1355-ben a ,,nyulak-szigete"-i apácákra ruházta. 1376-ban Nagybánya kapott engedélyt fürdő építésére. A fürdők létesítése oly tempóban haladt előre, hogy Pozsonynak 1379-ben már több fürdője volt, köztük 2 rituális. Kassa új fürdőt épített 1399-ben, mivel a régit kicsinek és elavultnak találta. Stubnya fürdőn, ahol Zsigmond király 1423-ban hosszabb 203. ábra. Vencell királyt két fürdös leány mosdatja. Erzsébet magyar királyné tulajdonában volt Vencell bibliából. (Nékám után).
