Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

V. rész. A késői középkor orvostudománya 1300-1500-ig - Orvostudomány a Vegyesházi királyok alatt

292 SZÜLÉSZET HAZÁNKBAN A XIV—XV. SZÁZADBAN.

Törvényszéki

orvostan.

emlékirata szerint. Valószínűleg utána petefészek gyulladása fejlődhetett ki s az okozta a későbbi meddőséget, amit Beatrix annak tulajdonított, hogy Borbála, ki 1473-ban Korvin Jánost szülte, megrontotta őt. Ezért vetélytársnőj ét boszorkánysággal vádolta és perbefogta.

A szülészettel való elméleti foglalkozás a század végén a könyvtárak részére megszerzett klasszikus és arab szerzők művei révén nálunk is divatba kezdett jönni, de a többi tudomány mellett a szülészeti renaíssance-a után csak a későbbi századokban következett el. A középkor két utolsó századában is szülésznők vezették a szülést, A bábáknak még nem alakult ki a rendje. A

200. dóra. Halottmagzat extractiója az Abulquasim codexben. (Dr. Korbuly György után).

fiatalok az idősebbektől úgy sajátították el a tudást, mint ta- nonc a mesterétől. Jelentős tekintélyre tettek szert, mivel az előkelőségeknél is ők működtek közre, sőt az ő tanácsukat kérték ki a bírók a szüzességgel, a házasélettel és a szülésekkel kapcsolatos vitás kérdésekben.

Az orvostudomány még alig játszott szerepet az igazságügy szolgálatában a XIV. és XV. századok folyamán. Nem állott rendelkezésére se pontos megfigyelésen alapuló tapasztalat, kísérlet, se megfelelő segéd eszköz, de az istenítéletekbe vetett hit és a misztikumban való hívés sem kedveztek ezen orvosi szakma kifejlődésének. Ennek ellenére már találunk olyan jelenségeket, melyek mutatják, hogy törekedtek abban az időben is arra, hogy az igazság kiderítésénél segítségül hívják az orvostudományt. Az