Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

V. rész. A késői középkor orvostudománya 1300-1500-ig - Orvostudomány a Vegyesházi királyok alatt

290 SZÜLÉSZET HAZÁNKBAN A XIV—XV. SZÁZADBAN.

E század felfogására a babonákat illetőleg belevilágít az alábbi történet. ,,Amikor Nagy Lajos és felesége 1371-ben Zárában időztek, a királyné a templomban keblére rejtette Szent Simon kis újját, hogy teljesüljön a kívánsága a fiúörökösre vágyó férjének. Ezért az ártatlan babonáért már a templomban kellett bűnhődnie, mivel rosszúl lett és csak az ereklye visszahelyezése után állt helyre egészsége. Rövidesen rá anya lett, de harmadszor is leánya született: Hedvig, aki később a lengyel trónra került s a lengyelek bálványozott királynője lett. Amikor pedig szülését várta férje. Ulászló levelében biztatta, hogy szülőszobáját királyi pompával díszítéssé fel. Hedvig azt válaszolta rá, hogy ő már régen lemondott a világi pompáról és most közelében a halálnak — amivel a szülés gyakran szokott járni — nem akar élni vele.“ Sejtése bekövetkezett: 1399-ben gyermekágyának 35-ík napján, gyermekágyi lázban halt meg.

198. ábra.

Mária látogatása Szent Erzsébetnél. 1460. körűi. A M. nemz. Múzeumban. (Genthon után).

A XV. században a nyugati országokban is csak elvétve látjuk, hogy egyik-másik orvos, illetve sebész, szülészeti kérdéssel foglalkozik. A nagy általánosságban azonban az orvosok szülé- ’ szeti kérdésektől távol tartották magukat, ezért nem volt alkalom arra, hogy a szülészet önállóan fejlődjön. A szülészetet a bábák végezték, az orvosok nem tartották magukhoz méltónak, legfen- ) nebb elméleti alapon adtak tanácsokat a bábáknak. A szülészeti