Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

I. rész. Az európai népek orvostudománya Kr. u. 400-1100-ig - Az európai nemzeti államoknak és szellemüknek kialakulása Kr. u. 400-1100-ig

22 A NEMZETI ÁLLAMOK KIALAKULÁSA. Bulgária. Szerbia. Arab birodalom Török­ország. Japán. A bolgárok eleinte finn-ugor nép voltak (volgai őshazájukról nevezték őket volgároknak, bolgároknak), később beolvadtak a szláv népekbe és Boris Khán alatt 830 körül vándoroltak Mace­dónia földjére, ahol 864-ben vették fel a kereszténységet. A Rigó- mezei csata után 1389-től török tartomány lett Bulgária; 1875- ben Oroszország segélyével felszabadult a török elnyomatás alól. A dél-szlávok Attila védelme alatt 449-ben terjesztették ki uralmukat délmagyarországból Dalmáciára. Az avarok támadása elől a horvátok, majd a szerbek vonultak új hazát keresni a mai országuk területére, ahová a 800-as évek elején jutottak. Első fejedelmük Cseszláv 950 körül egyesítette a szerb törzseket fe­jedelemségben. Basileus görög császár 1018-ban foglalta el Szer­biát és helyezte görög fennhatóság alá, II. Mohamed Constanti- nápoíy eleste után 1453-ban Szerbiát is elfoglalta. Ezután Szer­bia deszpotaságra süllyedt. 1882-ben királyság lett. A Balkán nemzetei a hosszas görög, majd török fennható­ság alatt nemzeti életet nem élhettek. Nem is fejlődhetett ki nemzeti kultúrájuk, illetve orvostudományuk. A középkor elején 630-ban tűntek fel keleten az arabok, akik hatalmas világbirodalmat alapítottak az Industól az Atlanti óceánig. Az ő történelmükkel az arab kultúra és orvostudomány­nyal kapcsolatban fogunk találkozni. Az Ural-altáji népcsoporthoz tartozó török törzsek az Oz­mán törzs vezetése alatt az Árpádházi királyaink idején mind nagyobb hatalomra tettek szert. Majd a középkor végén, meg­döntötték az arab birodalmat, melynek ázsiai és afrikai részei­ben alapítottak új birodalmat. A török birodalom az izlám vallás révén a kultúrában is jogutóda lett az arab birodalomnak. Ha­talmát a XIV. században kiterjesztette a Balkánra s amikor 1453-ban Konstantinápolyi elfoglalta, világhatalommá vált. Kul­túrája a hatalmasak kényelmét szolgálta. Az orvostudományban nem sokkal haladt előbbre annál amit a híres arab orvosoktól átvett. A távol keleten: Nippon szigetein a japánok nemzeti állama csaknem ugyanazon időben alakult ki, mint amikor Európában láttuk a nemzeti államok létrejöttét. A Nippon szigetek ősla­kóit: az ainukat a Krisztus körüli időkben szorították ki a hun, a kínai és maláji fajok jellegzetes vonásait egyesítő japánok, akik Korea szigetéről szálltak partra. A japánok Dsingo császár alatt 270-ben foglalták el Koreát és a 600 éves koreai uralom alatt élénk összeköttetésbe jutva Kínával, a kínai írást és műveltséget sajátították elt és vették át a budhimust. Az egységes Japánt Daimu császár állapította meg 667-ben, mely időtől kezdetét vette Japán hiteles története. Japán mindjobban terjeszkedett a környező szigeteken. 1192 óta Japánnak két ura volt: a míkádó (császár, a polgári hatalom tulajdonosa) és a sogun (nádorfő­vezér, a katonai hatalom tulajdonosa). A középkoron át a sziget- ország nem jutott világtörténelmi jelentőséghez. Orvostudomá­nyában a kínai szellem mutatkozott meg.

Next

/
Thumbnails
Contents