Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
I. rész. Az európai népek orvostudománya Kr. u. 400-1100-ig - Az európai nemzeti államoknak és szellemüknek kialakulása Kr. u. 400-1100-ig
A NEMZETI ÁLLAMOK KIALAKULÁSA. 21 lasztásra törekvő cseheket Fehérhegy mellett megverte II. Fer- dinánd, Csehország megszűnt autonóm királyság lenni és osztrák tartomány fokára süllyedt. Az ország az entente jóvoltából osztrák és magyar területekkel megnövekedve, 1920-ban lett önálló köztársaság.) 1939-ben feloszlott. A keleti szláv törzsek Novgorod tájékáról húzódtak délre és nyugatra. E törzsek között a lengyel volt a legerősebb, amely hegemóniát gyakorolt 840-től kezdve a szláv törzsek felett A később újból széttöredezett szlávokat Ororszország területén a normann Rurik egyesítette. Az orosz-sziáv törzsek Szt. István idejében vették fel a kereszténységet és terjedt el közöttük a cyríll írás. Később a lengyelek újból magukhoz ragadják a vezetést, aminek a mongol uralom vetett véget 1224-ben. Nagy Lajos idejében alakult meg a moszkvai fejedelemség, mely magvát képezte a később kialakult Oroszországnak, (III. Iván alapozta meg és I. Péter emelte európai nagyhatalommá). A.z elmélázó szláv szellem a középkor folyamán egyénit nem alkotott se a kultúra, se az orvostudomány terén. Ezeket a nyugati országokból ültette át hazájába olyan mértékben, amint az egyes szláv nemzet kulturfoka azt megengedte. Amíg az európai kontinens északi, középső és nyugati részében kialakultak a nemzeti államok, a kelet-római birodalom nyugodt jólétben és műveltségben élt. E birodalom első császárai még a római impérium helyreállításán fáradoztak pl. Justinianus összeíratta a római császári törvényeket és mindent megtett, hogy birodalmának római jellegét fokozza. A római impérium érdekében verte ki a keleti gotokat Itáliából 521- ben. Fáradozásait nem koronázta siker. A birodalom területe az elkövetkező időkben mindinkább megkisebbedett. Az arab támadások következtében elveszett Szíria, majd 642-ben Egyiptom. 1054 után a vallásszakadás megtörténte után, kifejezetten görög birodalommá vált s uralkodói a görög császár nevet viselték. 1453-ban Constantinápollyal együtt a bizánci birodalom a törökök kezére jutott, ami által véget ért a kelet-római császárság. A magját képező Görögország csak 1830-ban lett újra önálló királyság. A bizánci birodalom tulajdonképen görög birodalom volt és e jellege a középkor folyamán mindjobban kidomborodott. A bizánci kultúra és orvostudomány vezetőszerepet töltött be csaknem az egész középkoron át, de elszigeteltsége megakadályozta, hogy kultúrája és orvostudománya Európa közkincse legyen. 1.) A Besszarábia és Havasalföld vidékén élő román törzsek fhggetlenségöket 1338-ban vívták ki Róbert Károlytól és alapították meg a vajdaságot. Az 1396-iki nikápolyi ütközet után török fennhatóság alá került e terület. 2.) Ä moldvai vajdaságot Drágos alapította 1354-ben, mely ekkor inkább litván, rutén jellegű ország volt. Első nevezetes uralkodója 1432-ben Sándor volt. 1513-ban török fennhatóság alá került. E két fejedelemségből 1862-ben jött létre Románia, mely 1881-től királyság lett. : Lengyel- ■ ország kialakulása. Oroszország ; kialakulása. A bizánc birodalom. I Románia.
