Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
I. rész. Az európai népek orvostudománya Kr. u. 400-1100-ig - Az európai nemzeti államoknak és szellemüknek kialakulása Kr. u. 400-1100-ig
20 A NEMZETI ÁLLAMOK KIALAKULÁSA. Magyarország kialakulása. Finnország. Szlovák. Csehország. A nyugati szláv törzseket a Pannónia területen élő Szva- topluk akarta hatalmas birodalomban egyesíteni, de ezt megakadályozta a magyarok bejövetele 896-ban. A magyarok honfoglalásának világtörténelmi jelentősége volt azáltal, hogy honalapításukkal elválasztották az északi szláv törzseket a déliektől és ezzel megakadályozták, egy hatalmas szláv birodalom léte- sülését. Az Uralaltáji népek közül a hunok és avarok korán letűntek a történelem színpadáról. A bolgárok a Balkánra szóróivá, a finnek az északi hazájukban meghúzódva az egész középkor ideje alatt idegen járom alatt nyögtek és ezért nemzeti életet élni nem tudva, náluk nem fejlődhetett ki nemzeti kultúra és orvostudomány. Egyedül a magyarok képeztek szabad fejlődő nemzetet. A Kárpátoktól koszorúzott új hazában az őslakó szláv és bolgár törzsektől magasabb kultúrát nem vehettek át. Ezért önmagukra voltak utalva, hogy a minket a letelepedésben 500 évvel megelőző nyugat kultúráját a századok folyamán átvegyék. Ázsia sivatagjaiban megtanult ez a tehetséges nép alkalmazkodni a környezetéhez s az őshazában kialakult józan világszemlélete nem engedte magát szélsőségekre ragadtatni se a középkori teológiában, se az áltudományosságban, hanem józan és művelődésre fogékony szelleme megnyilvánult az európai népek közé való beilleszkedésében, kultúrájában és orvostudományában. A középkor folyamán a nyugat védelmében vívott háborúi, az azzal járó szegénység megakadályozták, hogy a nyugattal egyenlő mértékben vegyen részt a tudományos felfedezésekben és alkotásokban, A kereszténység Finnországban a XII. század második felében terjedt el. A keresztények védelmére bevonult Erik svéd király révén a svédek hatalma alá került, akik 1280-ban Finnországot hercegség rangjára emelték. 1323-tól kezdve Karelia egyrésze orosz kézre, Észtország és Litvánia német kézre jutott. (1581-ben Finnország nagyfejedelemség lett svéd fennhatóság alatt. Végül Napoleon hozzájárulásával 1809-ben Finnországot I. Sándor cár elfoglalta, az orosz birodalomhoz csatolta. Ez az ország önállóságát csak 1920-ban nyerte vissza.) Amíg az Ural-altaji népek az orosz síkság déli felében alapítottak birodalmakat, annak északi felében húzódtak meg a szláv törzsek. Ök a germán törzsek nyomában szivárogtak Közép- Európa, valamint a Balkán területére és a szarmata síkságra. A cseh közös név alatt egyesült szláv törzsek a VI. században kerültek a mai hazájukba. Az avar igát 623-ban rázták le. 814-ben 14 csehfőnök vette fel a keresztséget, majd a IX. század végén Szvatopluk oltalmába ajánlották magukat. Az ország szláv törzsei 912-ben egyesültek egy fejedelemség alatt, mely rövidesen a németség hatalma alá került. Ennek egyik császárától: Rőt- szakállú Frigyestől kapott királyi koronát Vladiszlav. Csehország II. Ottokár alatt, IV. Béla királyunk idejében, kezdett hatalomra emelkedni. (A későbbi időben német uralkodók voltak egyúttal a cseh királyok, majd mikor 1620-ban a szabad királyvá-
