Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
I. rész. Az európai népek orvostudománya Kr. u. 400-1100-ig - Az európai nemzeti államoknak és szellemüknek kialakulása Kr. u. 400-1100-ig
A NEMZETI ÁLLAMOK KIALAKULÁSA. 19 Pytheas már említést tett Dániáról, ahol a jütt és angeln, valamint szász népek laktak. Legrégibb királyuk Harald volt 695-ben. A kereszténységet 826-ban vették fel. Gom vetette meg a mai dán állam alapját, de később el kellett ismerje a német birodalom felsőbbségét. Knut király (Szent István kortársa) meghódította Norvégiát és Angliát, de mindkét tartomány hamarosan elveszett. Nagy Lajos korában Dánia, Norvégia és Svédország egyesültek és nagyhatalmi állást töltöttek be Európában, az egész középkoron át. Norvégia története Szent István korában öltött határozott alakot. Szent Olaf 1020 körül tért a keresztény hitre és megszilárdította a királyi hatalmat. Rövid dán uralom után 1035-től önálló ország volt s csak 1319-ben egyesült Dániával. 1397-ben létrejött az unió Svédországgal, amelyből Svédország csak 1524- ben vált ki. Norvégia és Dánia pedig egyesülve maradt 1814-ig. A svédek első királyai az Yngringek voltak s magukat Odin istentől származtatták. Szent Erik egyesítette a svéd törzseket, Dániát is elfoglalta sőt 1160 körül Finnországot is fennhatósága alá hajtotta. Birger 1255-ben vetette meg Stockholmnak alapját; fia a királyi címet viselte. 1389-ben a svéd trón Margit norvég királynőre szállott s a kalmári unióban 1397-ben egyesült a három ország, melyből Svédország Gusztáv király alatt 1524-ben kivált s azóta mint önálló állam él tovább. Az ősgermán faj legtisztábban a skandináv országokban maradt meg.. Az ottani nehezebb megélhetési viszonyok, a természettel vívott küzdelmeik kialakították a józan természetszemléletet, ami önálló kultúrkört hozott létre náluk. Az ősgermán gyógytudásuk alapján fejlődött s a nyugati kultúra behatására átalakult orvostudományukat a józan megítélés és szemlélődés jellemzi. Az indó-germán törzsek európai népvándorlását az Ural- altaji népfajok vándorlása zavarta meg. Ennek a népfajnak leghatalmasabb ága a hun volt, mely már Kr. e. XII. században hatalmas birodalmat alapított az őshazában. Hatalmuktól Kína any- nyira félt, hogy miattuk építette az órási kínai falat. Az évszázadok folyamán sokat veszítettek hatalmukból, de a Kr. u. II. században már az orosz síkságon találjuk, ahonnan követséget küldöttek a római birodalomba is. Balambér királyuk alatt hatalmukat kiterjesztették a keleti, majd a nyugati gotokra és Attila vezérlete alatt a Marne-ig hatoltak előre, végigvonulva Európán, mint egy üstökös. A nép letűnése is hasonló volt ahhoz, mert a hatalmas hun birodalom szertefoszlott és tagjai a rokon avar népbe olvadtak be. ( Az avarok nyelve a hun nyelvnek csak nyelvjárása volt, úgyhogy a bizánci hun tolmácsok tolmácsolták az avar követségeket is.) Az avar birodalom magja a VI. században hazánk területén volt, amely népet eltűnése után az ugyancsak rokon bolgárok váltották fel a történelem színpadán, (bolgár annyi, mint volgár, vagyis volgai nép). Ezek egyrészét az utánuk jövő magyarok még a Kárpátokon belül találták, másrésze a Balkán félszigetre vonulva elszlávosodott. Dánia. Norvégia. Svédország. Hunok. Avarok. Bolgárok.
