Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
I. rész. Az európai népek orvostudománya Kr. u. 400-1100-ig - Az európai nemzeti államoknak és szellemüknek kialakulása Kr. u. 400-1100-ig
18 A NEMZETI ÁLLAMOK KIALAKULÁSA. Németország kialakulása. Németalföld Hollandia. Svájc. Anglia kialakulása. A Skandináv államok kialakulása. Nagy Károly harmadik fia, Lajos, kapta a Rajnától keletre eső tartományokat, amely területen a német törzsek megtartva germán jellegüket, kialakították a mai Németországot. Ez a harcias, de művelődésre kiválóan alkalmas nép, fejedelemségekre töredezve (és egységes császárságban összefoglalva) gyorsan haladt az egyházi latin művelődés útján s a középkorban már minden téren, így az orvostudomány terén is, egyéni német kultúrát teremtett, melyet a kitartó, a részletekbe hatoló kutató munka jellemez. A „Hollandia" név a történelemben 922-ben fordul elő először, mint grófság. E területet a környező birodalmak felosztották maguk között és csak a XV. században egyesült a Habsburgok jogara alatt. A protestáns hitre tért lakosságú területek Orá- niai Vilmos herceg vezetése alatt 1579-ben az utrechti unióban szorosabb viszonyba léptek egymással s a két protestáns tartomány egyesült. A „németalföldi köztársaság" 1609-ben vívta ki önállóságát, amely idő után Hollandia gyors fellendülésnek indult. Bonaparte Lajos alatt 1806-ban királyság lett, melyből 1830-ban Belgium, mint új királyság vált ki. A helvétek földjére a VI. században frankok, allemannok és burgundok vonultak, akiket 774-ben a longobardok követtek, E terület 1032-től kezdve Németország sorsában osztozott, majd 1291-ben Teli Vilmos alatt Uri, Schwyz és Unterwalden kantonok örök szövetséget kötöttek. Pár év alatt a kantonok száma felszaporodott 8-ra, melynek szabadságát 1308-ban ismerte el VII. Henrik. Ezzel Svájc elszakadt a Habsburgoktól. A svájci szövetség 1474-ben Mátyás királyunkkal is szövetséget kötött s végül 1499-ben a bázeli békében kivívta teljes függetlenségét, amelyhez már 13 kanton csatlakozott. (1789-ben alakult át helvét köztársasággá 18 kantonnal, majd a bécsi kongresszus 1813-ban semleges államszövetségnek ismerte el a 22 kantonból alakult államot.) A kontinens Északi tengeri részeiről az angolszász és jütt nevű germán törzsek az V. században hajóztak át Britanniába és alapítottak birodalmat. A X. században a dánok, a XI.-ben a normannok (szintén germán törzsek) alapítottak maimat e szigetországban, amelyből az angolszász birodalom indult ki. Az ír, skót és vélsz nevű kelta törzsek a mai területükre szorultak ki, a többiek a hódító jütt, angolszász, normann és dán törzsekkel keveredtek. A fenti vérkeveredésből származó angolok megőrizték az élénk kelta szellemet, a normann szervező és kereskedelmi érzéket, a germán alaposságot és kutató szellemet. Szigetországuk izoláltságával náluk a reális gyakorlati életnek megfelelő konzervatív szellem alakult ki, ami minden életmegnyilvánulásukban, kultúrájukban, orvostudományukban a mai napig megnyilatkozik. A Balti tenger vidékéről a baltok, svédek, gótok keltek át a Finn öblön is hatoltak Skandináviába, ahol a normanokkal 850- ben együtt hozták létre a skandináv államokat.
