Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

IV. rész. A skolasztikus orvostudomány 1000-1300-ig - A nyugateurópai népek orvostudománya - A párizsi egyetem orvostudománya

PÁRIZSI EGYETEM.

161

kozott, bizonyítják önálló gondolkozásmódját. Az általános gyógykezelésről hétkötetes munkát írt „Lilium medicináé“ címmel, amely könyv szisztématikusan dolgozza ki a gyógykezelés metódusai. Könyve joggal szolgált tankönyvül századok orvosi generációjának. Az érmetszésről, a pulzustanról, vízeletvizs- gálatról, a helyes életmódról (,,De conservajione vitae humanae“) írt munkája felöleli mindazt, amit e kérdésekről korában tudtak. Az áltudományokkal később alig foglalkozott, de utat mutat könyveiben az egyetemi tanítás módjára. Simon de Montfort dél- franciaországi sebész számos háborúban gyűjtött gazdag tapasztalatát 1250 körül tanította Montpellierben. Ügy ő, mint kortársa Víllehalm de Bourg a Szent Lélek kórházban vezették be a tanulókat a gyakorlati sebészetbe. Ők ketten tekinthetők a sebészeti irányzat megalapítóinak Montpellierben, ahol a század végén Henri de Mondeville működött. (Lásd a párizsi egyetemmel kapcsolatban.)

A párizsi egyetem orvostudománya.

A párisii nevű gallus törzsek fővárosa Lutuhesi volt, melyet Julius Caesar korában Lutetia Parisiorumnak neveztek. Itt tartott gyűlést Julius Caesar, itt fordult meg Nagy Konstantin, itt választották császárrá Julian Apostatát. 358 után már Parisia- nak nevezték e várost, melyet Clodvig 508-ban a frank birodalom fővárosává tett. Nagy Károly a Notre Dame-i templom mellé 802-ben kathedrális iskolát létesített, amely a magvát képezte

103. ábra. Az „École de Médicine“ és a „Hotel—Dieu“ fekvése Parisban.

(Sudhoff után.)

Montfort.

Bourg.

11