Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
IV. rész. A skolasztikus orvostudomány 1000-1300-ig - A nyugateurópai népek orvostudománya - A páduai egyetem orvostudománya
PÁDUAIEGYETEM. 155 szeti tudásnak. (Arnaldus Vílianova a skolasztika hatalmas támadója csak rövid ideig tartózkodott Bolognában, így az ő működésével a párisi egyetemmel kapcsolatban fogok foglalkozni.) A páduai egyetem orvostudománya. Padua Olaszországnak egyik legrégibb alapítású városa, melyet a hagyomány szerint Antenor alapított Trója bukása után. E város az egész ó- és középkoron át nagy szerepet játszott és Felső-Olaszországnak egyik legfontosabb kultur-centruma volt. Őseink a 900-as évek táján ostromolták, sőt romba döntötték. Azután még szebben épült fel, majd 1222-ben II. Frigyes Hohen- stauf császár egyetemet alapított. Érdekes, hogy ez a város volt az, amelyen a későbbi idők folyamán talán a legtöbb magyar hallgató tanult, mintegy jóvátenni őseink harcikedvétől szenvedett sérelmet. 96. ábra. A páduai egyetem oszlopos udvara. (Sudhoff után.) Az egyetem első, de kiváló tanára Pietró D'Abano volt, aki tudása nagyrészét keleten szerezte meg, onnan hozta magával a titkos tudományokat, a mágiát, asztrológiát. Korában őt tartották a legnagyobb mágusnak és két ízben járt el ellene az inquisitió. Behatóan foglalkozott az anatómiával; mint első fedezte fel, hogy az idegek az agyból, az erek pedig a szívből erednek. Bonctani kutatásainak szelleme sokáig fentmaradt, hiszen Padua egyetemén az anatómia tanítása sokáig előtérben állott. Orvosi felfogásában az arab iskola irányzatát követte, az arab szerzők könyveit kommentálta. „Concilator differentiarum“ című könyve önálló mű, de megérzik rajta az arab hatás. Éles logikájával és a dialektika fegyvereivel a skolasztikát ő honosította meg Páduá- ban. Széleskörű tudásáról tesz bizonyságot a fürdőkről és a fi- zionómiáról írott könyve, valamint Dioskurides gyógyszertanáD'Abano.
