Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
IV. rész. A skolasztikus orvostudomány 1000-1300-ig - A nyugateurópai népek orvostudománya - A salernoi egyetem orvostudománya
150 SALERNóI EGYETEM. Gyógyszertár. Visszapillantás, Marbor püspök 1123-ban megjelent „Lapidarius“ című műve azért érdemel megemlítést, mivel benne 60 drágakőnek, képzelt gyógyító erejét tárgyalta hexameterekben. A szerző maga megírta, hogy művéhez az inspiratiot az a könyv szolgáltatta, melyet Evax arab király küldött Nérónak a drágakövekről. Csaknem minden szerző írt gyógyszertani munkát is. Ezért az orvosi könyvek jelentős része a gyógyszereknek és azok hatásainak ismertetéséről szólott. A gyógyszertárak azonban még primitívek voltak és a kolostori kórházak függelékeiként szerepeltek, illetve az orvosok maguk készítették el otthoni készletükből a gyógyszereket. A XIII. században a nagyközönség és kórházak részére már arab mintára létesítettek gyógyszertárakat, melyekben képzett gyógyszerészek működtek. Rendezték a gyógyszerkészítés módját és annak felügyeletét. Eltiltották az összejátszást az orvos és gyógyszerész között. Az ilyen irányú rendeleteket II. Roger adta ki 1240-ben. A salernoi orvostudomány fejlődésére visszatekintve megállapíthatjuk, hogy első korszakában a gyógyforrásainak és a közegészségügy iránt nagy megértéssel viselkedő orvospapjainak 94. ábra. II. Vilmos szicíliai normann király betégágyánál működnek közre a vizeletnézö arab orvos és az asztrológus. (Sudhoff után.)
