Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
IV. rész. A skolasztikus orvostudomány 1000-1300-ig - A nyugateurópai népek orvostudománya - A bolgonai egyetem orvostudománya
SALERNÓI EGYETEM. 151 volt köszönhető Salerno hírneve. A második, vagyis virágzás kora a normann királyokkal esik össze. A Hohenstaufok alatt lett Salerno világhírű és ő alattuk emelkedett a salernoi főiskola egyetemi rangra. Amikor pedig 1268-ban végétért az uralmuk, rohamosan kezdett halványulni Salerno fénye és hírneve, melyet kedvezőbb körülmények között lévő városok ragadtak magukhoz. Salerno jelentősége tehát lehanyatlott, de a hála és elismerés zászlóját meg kell hajtanunk előtte. Ha visszapillantunk orvoskulturális jelentőségére és keressük, hogy miben vitte előre azt a kérdések vizsgálatánál azt találjuk, hogy az azelőtti zavaros és hiányos kolostori orvostudomány helyébe rendszeres orvostudományt hozott a görög és főkép az arab orvosi művek értékeinek felhasználásával. A misztikus empiria helyébe a logikus kutatást, a pontos megfigyelést léptette. Szavakkal és írásban terjesztette el és tette Európaszerte közkinccsé az orvostudományt. Megindította a hivatásos civil orvosképzést; a tanulmányok alapjává tette a bonctant, a diagnosztikát; felhívta a figyelmet a szív, a pulzus és a vizelet vizsgálatának jelentőségére; az akut megbetegedésekre. Bár az érvágást túlzott mértékben alkalmazta, az arab gyógyszerkincs elterjesztésével megjavította a gyógykezelést. Életre hívta újból a sebészetet és a szemészetet, sőt lerakta primitiv alapjait a szülészetnek és nőgyógyászatnak is. Megadta példáját az egyetemi kutatásoknak és az egyetemi oktatásnak. Salerno jelentősége a századok folyamán annyira elveszett, hogy 1811-ben Napoleon be is záratta egyetemét, mintha Shakespeare-i hasonlattal azt mondta volna, hogy: „Salerno megtette kötelességét az emberiségért, Salerno megszűnhet.“ E nagy- multú egyetem bezárult, de emléke megmaradt az orvosok emlékezetében és hálájában. A bolognai egyetem orvostudománya. A XI. században a keresztény Európában csak a salernoi egyetem létesült, de ezzel meg volt adva a minta a legmagasabb fokú szak-kiképzésre. Ezután már csak követni kellett a példát. A XII. század folyamán salernoi mintára öt egyetem létesült Európa különböző országaiban, 1107-ben Párisban, hat évvel később Bolognában, 1167-ben Oxfordban, 1181-ben Montpellierben, és 1183-ban Veszprémben. Az orvosi fakultásokon egyidejűleg csak t— 2 tanár működött, akik az orvostan minden ágát előadták. (A kontraszt kedvéért említem meg, hogy a Biamrillah által 1105-ben alapított kairói egyetem elhelyezésében, tananyagában, tanítási módjában megközelítette a mai egyetemeket.) Ezekkel az egyetemekkel Európában is megindult a tudományos élet. Egyúttal megindult az egyetemek között a vetélkedés és a tudományos niveau-n álló orvosi kar kiképzése. A XII. és XIII. században létesült olasz egyetemek közül legnagyobb szerepet a bolognai és a páduai játszotta. Ezek
