Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
IV. rész. A skolasztikus orvostudomány 1000-1300-ig - A nyugateurópai népek orvostudománya - A salernoi egyetem orvostudománya
144 SALERNÓI EGYETEM. A fenti művekkel indult meg Salernoban a tudományos munka, mely megalapozta és messzire elvitte hírnevét. A XI. század második felében fontos változások történtek Salerno történetében. A normann hódító Guiscard Roger (Tan- ered fia) Délolaszországot, sőt Sziciliát is meghódította. Birodalma fővárosává Salernot tette (későbben Palermot), ahol oly haj ősparkot létesített, amellyel a Földközi-tenger leghatalmasabb hajóállama lett. A hajók Kis-Ázsiába, Afrikába is eljutottak és lebonyolították Dél-Európa tengeri kereskedelmének nagyrészét. Ők szállították tengeren át a keresztes hadakat is és viszont a sebesülteket Salernoba tették partra, akik örömmel jöttek e városba gyógyulást találni. A gazdagság, a nagy beteganyag, a kultur- nemzetekkel való érintkezés Salernot hosszas időn át Déleurópa első városává tette, ami az eddig is világhírű kolostori orvosiskolának még nagyobb jelentőséget adott. Guiscard Robert szolgálatába szegődött egy sokat utazott tudós orvos, Konstantin Afri- canus, aki lelkes híve volt az arab orvostudománynak és számos arab könyvet hozott magával, hogy lefordítsa latinra. 1075-ben telepedett le Salernoban, ahol Ali Abbas 10 gyakorlati és 10 méleti könyvét, ,,Pantegni‘’ (A királyi könyvet)) fordító le, amellyel új világot tárt olvasói elé. Arabról főre tóttá le Hippokrates, Galenos, Theophilos, Philalaetes és Isa< Judaeus műveit is. Nagy tudásával varázsló hírébe került, an elől úgy menekülhetett meg, hogy belépett a Monte-cassinoi Be nedekrendbe, ahol élete utolsó éveiben, csendben folytatta tudó mányos működését Desiderius apát védelme alatt, aki III. Victor néven lett pápa. Receptgyűjteményével használható gyógyszer- könyvet adott kortársai kezébe. Afrikai Konstantin működési ideje alatt emelkedett a salernoi iskola 1070 táján főiskola (egyetem) niveau-jára, amelyen a tudósok egész sora szolgálta a tudományt az elkövetkező századokban. Konstantin tanítványai közül Johannes Afflatiust kell megemlíteni, akinek a lázról és gyakorlati orvostanról irt könyve a breslaui ,,Codex Salernitanus“-ban is bentfoglaltatik. Nicolaos ,,Antidotarium“ címen adta ki a salernoi iskola gyógyszerhasználati könyvét. Platearius János ,,Practica brevis“ és ,,Regulae urinarum“ címen írt a hallgatók részére gyakorlati útmutatót. Archimatheus könyve a legrégibb, amely az orvosi gyakorlatba vezeti be a hallgatót: ,,De adventu medici ad aegrotum“ címmel ad tanácsokat az orvos viselkedésére, eljárására, E tudósnak köszönhető, hogy Salerno világhíre következtében Hódító Vilmos angol király fiát Salernoban gyógyíttatta 1101-ben. A XII. század elején Magister Salernus írta meg „Tabula Salernitana“ című orvosi kompendiumát tabella formájában, ami által jótékonyan hozzájárult a nézetek tisztázásához a betegségek leírásában. E mű a salernoi iskola 1130—1160 közötti felfogását tükrözi vissza. II. Platearius a betegek gyógykezelésének módjáról írt kedvelt kis munkát, melyben fel lehet találni a belgyógyászati előadások primitiv alakját. Fia Mátyás ,,De Konstantin. Platearius. Salernus.
