Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
IV. rész. A skolasztikus orvostudomány 1000-1300-ig - A nyugateurópai népek történelme, kultúrája
140 ISKOLÁK A XI—XIII. SZÁZADBAN. Iskolák. Kultúra. máit, a skolasztika is szakított ,,a credo quia absurdum“ elvével és megvitatta a hittételeket. Az 1300-as évek után az avignoni pápaság elvesztette politikai és erkölcsi hatalmát. Mindjobban eltávolodott eredeti hivatásától és mindinkább helyet adott a luxusnak és a világias életmódnak, amit a megalakuló szerzetes- rendek sem tudtak ellensúlyozni. Tehát megváltozott az élet, fokozódott a műveltség utáni vágy. Kielégítésére a kolostori iskolák tananyaga is maga- gasabb fokúvá lett. Kialakultak a mai középiskoláinknak megfelelő grammatikai és rhetori iskola típusok. Ezekben az iskolákban ,,a hét szabad művészetet“ tanították: a gramatikát, dialektikát, retorikát, vagyis a nyelv- tudományokat; továbbá a matematikát, geometriát, asztronómiát és muzsikát: a természettudományokat. Tehát a tananyagból teljesen hiányzott a természet megismerése. Általában véve a lovagvilág embere nem foglalkozott olyan tudományokkal, kísérletekkel, amelyeket, ,.csúnya kíváncsiságnak“ tekintett. Ez a felfogás hovatovább módosult és a tudománynak rövid idő alatt oly becse lett, hogy a politikai és egyházi hatalom mellett, mint szerényebb harmadik hatalom a tudás is szerepet játszott. Például Franciaországban nem egyszer megtörtént, hogy a király és a nemzet egymással szembe kerültek. Ilyenkor a párisi egyetem a ,Tudomány tekintélye“ súlyával simította el az ellentéteket. A légkör tehát már megfelelő volt arra, hogy a szaktudományok művelésére főiskolák, egyetemek létesüljenek. Azt, hogy az orvostudomány első egyetemei milyen módon keletkeztek, fejlődtek és hogyan működtek az alábbiakban fogjuk látni. (Az iskolai és egyetemi tanítás kifejlődését lásd a függelékben 338. old ) Nyugat-európai népek orvostudománya. (1100—1300-ig.) A VIII. századtól kezdve az arab követek (akik legtöbbször tudósok voltak) ismertették meg műveltségüket az európai uralkodókkal; másodsorban az európai uralkodók követei ismerték meg azt az arab udvarnál. Harum AI Rasid követeinek nagy tudása oly nagy hatással volt az olvasni nem tudó Nagy Károly császárra, hogy e találkozástól kezdve legbuzgóbb apostola lett a művelődésnek és a tanításnak. Egymásután létesítette birodalmában a kolostorokat és iskolákat, hogy terjesszék a nép között a műveltséget és gyógyítsák az emberiséget, sőt aacheni udvarában ,,Scola Palatina“-t létesített 780 körül, ami szabadegyetem féleségnek felelt meg és ezen sajátmaga is tanult. A különböző országokban hamarosan divatba jött az arab egyetemek felkeresése főleg Franciaország, de távoli országok tudást szomjazó ifjai körében, pl. a későbbi II. Sylvester pápa orvosi képzettségét a cordovai egyetemen szerezte meg, ahol tanára A1 Házán volt. (Az, aki mint első figyelte meg a fénytörést, magyarázta
