Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
IV. rész. A skolasztikus orvostudomány 1000-1300-ig - A nyugateurópai népek történelme, kultúrája
KULTÚRA A XI—XIII. SZÁZADBAN. 139 jesüléshez, A román építészeti művészet elterjedt Európa minden országában és Európában mindenfelé remekműveket hozott létre, melyek közül a veronai Zeno templom, az angulemi székes- egyház, a cluny bencéstemplom, a regensburgi, bonni és egyéb templomok, a hildersheimi székesegyház a legismertebb építmények. Magyarországról a pécsi székesegyház, a zirci, apátfalvi templom leginkább méltóak az említésre. A XII. században látjuk megindulni a gót stilű építkezést — ezt a legfelségesebb templomépítkezési formát — a párisi Notre Dame-ot, a canterbury érseki templomot, a rheimsi, speyeri, mainzi, wormsi székesegyházat a jáki és aracsi templomokat, melyeket mindenütt értékes freskókkal és szobrokkal díszítettek. (Az aracsi templomromokon látható freskók Gáspár szerzetes művei.) A gót stílusban, annak lélekemelő hatásán kívül, érvényre jut a misztika, a vallásos lélek tudatalatti sejtelmeivel. A templomok hatalmas térhatásaiban a misztikumot még fokozta a festett ablakokon beszűrődő színes fény. A festészet, szobrászat e korban csaknem kivétel nélkül az egyház szolgálatában állott. A lovagkor kialakulásával már várépítkezésekkel és várkastélyokkal is találkozunk. A határszéleken a templomot és a várat egyesítve látjuk megvalósúlni. Ugyanis hazánkban az első Árpád-házi királyok idején a templomokhoz épített kolostorokat várfal vette körül, a támadások kivédésére. Pl. Csík határán 8—12 km.-re egymástól építettek kis templomokat, kolostorokat, erős várfallal körülvéve, amelyek az első keresztények lelki és testi védelmét szolgálták. E korszak kezdetén a pápai trónon II. Sylvester pápa ült, aki nagy matematikus és bölcsész volt. Természettudományi és vegytani ismeretei folytán különféle felfedezéseket tett. Az arab számjelek és az ingaórák behozatalát neki tulajdonítják. E nagytudású pápának sokat köszönhet az akkori tudomány. (Tőle kapta Szent István a koronát). A pápaság által irányított keresztes hadjáratok akaratlanul is hatással voltak a népekre, egymás műveltségének megismerésében. Ezek alapján a városokban megindult az iparűzés, a kereskedelem, nyomukban a kultúra fejlődése. Létesültek a céhek, melyek sok városnak vetették meg az alapját. Világkereskedelmi szervezet épült ki kelet és nyugat között, melyek közvetítő kereskedelmébe Salerno, Velence, Genua, Lübeck, Hamburg, Bréma, London, Köln és más városok kapcsolódtak be. Kifejlődött a vásárok intézménye, mellyel vidékről-vidékre járva, helyezték el az ipar termékeit. Átalakult a kereskedelem, megalakult a pénzarisztokrácia. Az aszkétaság megszűnt az emberek eszményképe lenni. Az örömöt már a földi élet gyönyöreiben is keresték. A lovagi-tornák, vadászatok, társadalmi összejövetelek divatba jöttek. Ä XlII-ik században kezdett elterjedni a kártyajáték, stb. A lelkek kezdettek öntudatra ébredni. Az előbbi vallásmisztikum engedett intenzitásából. Az egyházi tantételkre kihatással volt az arab filozófia is. Amint az arabok kezdtek gondolkozni a vallás értelmén és magyarázták annak dogipar. Társadalmi élet.
