Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
IV. rész. A skolasztikus orvostudomány 1000-1300-ig - A nyugateurópai népek történelme, kultúrája
158 TÖRTÉNELEM. hadjárat teljesen fontosság nélküli volt. A keresztes háborúk jelentősége főleg abban állott, hogy a népek megismerkedtek egymással és főleg kelet kultúrájával s nyomukban kialakult a polgárosodás, városépítés, kolostorok alapítása, törvények hozása és a művelődés. Megalakultak a lovagrendek, fellendült az udvari élet, a költészet, az irodalom. A lírát és költészetet a trou- badourok, minnesángerek, igricek stb. terjesztették. Kialakult a jogbiztonság, az igazságügy és a közigazgatás. 1215-bjen jött létre Angliában a,,Magna Charta,“ hét év" múlva Magyarországon az Arany bulla. A XIII. századközepe táján zajlott le az európai kultúrát összeomlással fenyegető utolsó népvándorlási hullám: a mongol-tatárok támadása, mely 1240-ben Lengyelországot, 1241—42-ben Magyarországot pusztította végig. Nyugat-Európát a tatárdúlástól csak egy véletlen: a nagy Khán halála mentette meg. Amíg Európában a keresztes hadjáratokon (1096—1291) kívül csak kisebb történelmi jelentőségű események adódtak elő, addig Ázsia szivében Dsingiz Khán a mongol tömegeket egyesítve olyan birodalmat létesített, amely a Fekete tengertől a Csendes óceánig, délre a Perzsa öbölig terjedt. A mongol nép elpuszított minden városi elemet és emléket, de emellett műveltségük nem volt lekicsinylendő: hadászatuknak, tökéletes stratégiájuknak köszönhették győzelmüket. Csak akkor támadtak, ha széleskörű kémszervezetük segítségével előzetesen már tájékozódtak a helyzetről. A mongolok tudásvágya és élénk szelleme az ázsiai népek közül is kimagaslott. Békében megértőek voltak, Kublaj Khán (Dsingiz Khán fia) a pápától 100 tudóst kért és összeköttetésbe óhajtott jutni a pápasággal 1280 körül. A pápa két dominikánus szerzetest küldött a nagy Khánhoz, de ezek Velencénél visszafordultak. Helyettük a két Polo, unokaöccsükkel Marco Pólóval mentek el a száraz földön keresztül Kublaj Khánhoz Pekingbe, ahol 16 évet töltöttek el s ez idő alatt magas hivatalokat láttak el. Ezt az utazást írta le Marco Polo a „Velencei börtön“ című könyvében, amely századokon keresztül kedvenc olvasmánya volt az egész világnak. Ez a mű szolgáltatta Kolumbus Kristófnak a gondolatot a föld körülhajózására, illetve a Nyugat-indiai szigetekre való eljutására. Kubláj Khán leszármazottjai voltak a kínaiak legkiválóbb és legképzettebb császárai. A dinasztia másik ága Timurlenk személyében létesítette a Tamerlon birodalmat Perzsa központtal, amely India jórészét is magábanfoglalta. Ez a mongol birodalom kegyetlenségében túltett Dsinghiz Khán tatárhordáin, hisz egyna- pon rakatott pyramist 70.000 levágatott fejből. Az előle menekülő népek közül minket, európaiakat leginkább érdekelnek a cigányok, akik ez időben vándoroltak ki Észak-Indiából és Európába húzódva terjedtek el a különböző országokban. A cigányok vándorlása tekinthető az utolsó népvándorlásnak. A XI.—XIII. századig terjedő korszak művészete egyházi művészet volt, főleg a templomépítészet fejlődött hatalmasat. A XI. században a román művészet jutott el a betelTatárjárás. Mongol birodalom. Kultúra. Építészet.
