Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
IV. rész. A skolasztikus orvostudomány 1000-1300-ig - A nyugateurópai népek történelme, kultúrája
A nyugati népek kultúrája és orvostudománya. (1000—1300-ig.) A XI. század folyamán egész Európában elterjedt a keresztény vallás, kialakult a keresztény kultúra. A belső és külső háborúk világtörténelmi jelentőséggel nem bírtak. A vezérállam a német-római császárság volt. Az államok mind elismerték a pápa felsőbbségét: az uralkodók tőle kértek koronát, felszentelést, őt fogadták el döntőbírónak. A század végén Európa politikájában nagyobb változást a keresztes háborúk okoztak .Ezek eleinte a spanyolországi szaracénok ellen irányúl- tak. Franciaországot és vele együtt Európát akarták megvédeni az arab támadásoktól, ami sikerült is Henrik burgundi hercegnek 1095-ben, aki Portugáliának vetette meg az alapját. 1095-től kezdve a keresztes háborúk súlypontját nyugatról keletre helyezték át. A keresztény vallás fellendülésével eszméjévé vált a kornak Krisztus működési helyének, Jeruzsálemnek a pogány uralom alól való felszabadítása. A hűbériség alapján kialakult lovagság lelkesedéssel csatlakozott a mozgalomhoz és indította meg a nemzetközi keresztes hadseregek gyűjtését, E korban a pápaság virágkorát élte, világi hatalma volt, egyházi és politikai hatalma pedig kiterjedt az egész katholikus világra. A pápák olyan hatalmas polcon állottak, hogy pl. a velencei kongresszuson 1177-ben a leghatalmasabb császár, Barbarossa Frigyes gyalog haladva, kantárszáron vezette a pápa lovát. Az első keresztes csapatok vezére: Bouillon Gottfried elfoglalta Jeruzsálemet és megalapította a jeruzsálemi királyságot. A második keresztes hadjáratra okot az szolgáltatott, hogy a mezopotámiai arabok fenyegették a jeruzsálemi királyságot, mely segítséget kért. A II. Lajos francia király és III. Konrád német császár vezetése alatt álló keresztes hadak nem értek el sikert a Nurredin szultán ellen intézett támadásokkal,kinek utóda Sala- din Jeruzsálemet is visszafoglalta. E tény mozgásba hozta Európa fejedelmeit, akik közül legnagyobb csapattal Oroszlánszivű Richard vett részt a III. keresztes háborúban. Eredményt csak annyiban tudtak elérni, hogy a szultán megengedte a szentsír látogatását. 1202-ben már kisebb erővel indult meg a IV. keresztes háború, de mivel Velencével a szállítás kérdésében nem tudtak megegyezni, a közelebbi görög birodalom felosztására indultak eredmény nélkül. Az ezután következett három keresztes Történelem. A pápa. Keresztes háborúk.
