Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

III. rész. A középkor szelleme, áltudományossága és erkölcse - A középkori erkölcsök

126 PROSTITÚCIÓ. > A hivatásos kéjnők Európaszerte igen nagy számban szere­peltek és mivel magas adót fizettek, intézményüket a hatósá­gok nemcsak, hogy nem fékezték meg, hanem még terjesztették. Sokhelyen messziről feltűnő ruhával, sárga vagy vörös ken­dővel, illetve folttal tették felismerhetővé őket nem annyira meg­szégyenítés, mint megkülönböztetés céljából. Hazánkban ró­luk Szent László idejéből van szó, aki a felettük és a bo­szorkányok feletti Ítélkezést a püspökökre bízta. Ez is mutatja, hogy akkor egysorba helyezték a kéj nőket és a strigákat. A boszorkány fogalmában bizonyos mértékig benne volt a kéjnőnek fogalma is. A boszorkányok az akkori idők hiedelme szerint az ördögökkel fajtalankodtak. Nem csodálkozhatunk, ha ilyen elgon­dolás alapján szigorúan jártak el a kéjnőkkel szemben és a kerí- tőket — legtöbbször halállal büntették. Pl. zsákba varrva dobták a Dunába stb. A prostitúció Kun László idejé­ben vált Budán 1279-ben íntézményszerüvé, de bordély­ház még nem volt ebben az időben. Az erköcsök romlása Mátyás alatt következett be a felvilágosodás és a hazánkba jött olaszok példája nyomán. Mátyás királynak azonban sike­rült megőrizni katonaságánál az erkölcsöket, amelyről Bonfini azt mondja, hogy: ,,a lovaskatonák nagyrésze, kiknek család­juk van, még ha háromévig is kell szolgálniok, sohasem szegik meg a házastársi hűséget; mindétig való becsetelenséggel bélye­gezik meg azt, akit fajtalanságon kapnak. Vezérükről, Báthory Istvánról köztudomású, hogy örökös tisztaságot fogadott. Maga Mátyás király szívesen forgolódott ugyan az asszonynép körül, de — dicséretére legyen mondva — a tisztességes, férjes asszo­nyokban sohasem tett kárt.“ Ezzel szemben az olaszoktól meg­fertőzött erkölcsű tudósok életére rávilágít az, hogy a tudomá­nyos akadémiának megfelelő akkori intézmény: ,,A sodalitas litteraria Hungarorum“ tagjai maguk dicsekedtek el a Vénus mezején tett kilengéseikről. E tudományos intézmény ala­pítója Celtes kicsapongásai közben szerzett luest, mely „50 éves korában aggastyánná tette.“ (Nékám.) Nem akarok bővebben foglalkozni a prostitúció kérdésével, ami külföldön, intézményszerűen volt már régóta elterjedve. A franciák részére „Bordei.“ az olaszokéra „Bordelló“ ál­lott rendelkezésre. Amíg a kü­lönböző külföldi államokban, mondhatni minden városban már az 1000 utáni években el volt ter­jedve ez az intézmény, addig ha­zánkban csak 1373-ból van elő­ször említés téve a pozsonyi bor­délyházról, amelyet 1434-ben a város vett saját kezelésébe na­gyobb jövedelem elérése céljá­ból Ezután szórványosan léte­Prostitució a)Kéjnök. b) Bordély­házak. 77. ábra. Pesti bordélyház a XVI. századból. Schweigner Ein neue Reyssbeschreibungcimű könyvéből. (Nékám után,)

Next

/
Thumbnails
Contents