Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Negyedik fejezet. A mocsárgáz
88 világítási czélokra használha tóvá tegyék, könnyen illanó alkotórészeitől desztilláczió útján szabadítják meg. A desztilláczió alkalmával kezdetben az alacsonyabb forrásponttal biró vegyületek lépnek át gőzállapotba és sűrűsödnek meg. Későbben a forráspont nagyságához képest rendre a magasabb forrásponttal birók. Az áthaladó folyadékokat rész- letenkint külön edényekben fogják fel. (R é s z 1 e t e s desztilláczió.) A desztillácziónak ezen résztetenkint kapott termékeit különböző elnevezések alatt hozzák kereskedésbe és különböző czélokra használják. Az 50—60° közt áthaladó résznek petroleuméther (gazolin) a neve. Ezt a testet az olajos festékek felhígítására használják. 70—80° közt a pecséttisztítószerül szélűben használt benzin párolog át. — A 90 és 120° közt megsűrűsödö folyadék a ligroin, melyet világításra alkalmaznak. 150 és 300° közt a valamennyi közt legértékesebb termék: a tisztított petroleum (kerozén) desztillálódik-át. Hogy ezt a folyadékot a nem odavaló részektől teljesen megtisztítsák, még kénsavval, nátronlúggal és vízzel kezelik. Az ekként előállított tisztított petroleum színtelen, vagy sárgás szinü, kékes színben játszó folyadék; meggyujtva világító és gyöngén kormozó lánggal ég. A petróleum desztillácziójának 300°-on felül forró terméke a paraffinolaj (gépolaj,vaselin); a gépek kenésére használják. A földviasz (ozokerit) szilárd petróleumnak tekinthető. Galicziában, Moldvában, nálunk Osdolán zöldes-barna, lágy tömegekben találják. Szaga gyantára emlékeztet. Hevítve olaj- szerű folyadékká olvad. Tisztítva a fehér, áttetsző paraffint adja, a mely igen jó gyertya-anyag. W' A kőszén. A jó, ép és jól húzó kályhákban leggazdaságosabban használható tüzelő anyag a kőszén. A kőszén — mint a turfa — szintén növényi termék. Csakhogy, mig a turfa képződése úgyszólván szemünk előtt folyik le, addig a kőszén évezredek során keletkezett az elsülyedt, föld alá temetett őskori növényekből. A föld melegének s nyomásának átalakító hatására a növényt alkotó szén fegy része az oxigénnel széndioxiddá, más része a hidrogénnel szénből és hidrogénből álló gáznemű, folyós