Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Harmadik fejezet. A savak
56 Salétromsav: hno3. ki megfordul az aranymíves boltjában, láthatja, mit csinál az aranymíves, ha valaki meg akarja tudni tőle, hogy a hozott fémtárgy arany-e vagy nem. A kérdéses tárgyat tűzkőhöz dörzsöli, míg jól észlelhető nyomot hagy maga után. Erre a foltra egy csepp választóvizet önt; a nyom változatlan marad, ha aranytárgy nyoma volt, más esetben elenyészik! A választóvíz, mit az aranymíves gyakran'másznál, nem más, mint salétromsav. A salétromsav nevét a salétromtól kapta, a melyből készíteni szokták. Hogy előállíthassuk, retortában kálisalétromot (KNOs) konczentrált kénsavval (ÍJ2 SO4) leöntve melegítünk. (41. kép). A fejlődő salétromsav a retortához alkal- ^íhazott szedő-edénybe gyűl össze; a retortában pedig káliumszulfát (K2 SO4) marad vissza, ^ A salétromsav színtelen, a levegőn füstölgő, savanyúízü, erő - sen maró folyadék: a bőrt megsárgítja.[Igen könnyen bomlik, e közben oxigént fejleszt; ezért erős oxidáló szer. Ha az izzó gyújtószálnak tüzes végét konczentrált salétromsavba mártjuk, az lángra lobban. Már a napfényen is bomlást szenved; oxigén és egy barnássárga gáz képződik belőle, mitől a sav is sárga színt kap. \ Indigóoldattal megkékített vízbe salétromsavat öntünk; a folyadék megsárgul. A salétromsavat választóvíznek is nevezik, mert az arany-ezüst ötvényböl csakis az ezüstöt oldja fel; ez által az aranyat az ezüsttől elválasztja, Királyvíz. Egy térfogat salétromsavnak és három térfogat sósavnak az elegye a királyvíz; igy nevezik, mert az 41. kép. Salétromsav-készítés.
