Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)

Első fejezet. A levegő

37

A chlór az elemek legnagyobb részével közvetetlenül vegyül, sokszor a tűz tüneménye közt; az egyesülés rendén képződő vegyület: eh lórid. Vékony rézlemez a száraz chlór- gázban lángot vet s azzal rézchloriddá vegyül. Ha pedig anti- monport szórunk belé: szikraeső támad s az égés terméke antimonchlorid. Az elemeknek chlórral való vegyületeit c h 1 o r i- d o k nak hívjuk, i Tekés csőbe nátriumdarabokat teszünk, hevítjük s egyidőben száraz chlórt vezetünk rajtok keresztül. A nátrium fehér sónemű testté ég; ebben a sóban feltaláljuk a konyhasónak minden tulajdonságát. A konyhasó itt alkotórészeiből : chlórból és nátriumból képzödQtJ.

Színes virágokból kötött csokor chlórral töltött hengerbe téve elveszíti színét. Ha indigóoldatba, tintába chlort vezetünk, elszintelened- nek. A chlór sok festéket elszíntelenít, az alsóbbrendű szervezeteket elpusztítja, a szerves anyagokat pedig erősen megtámadja.

A chlórt roncsoló hatásánál fogva a betegségeket okozó apró szervezetek elpusztítására (fertőtlenítésre), szintelenítő sajátságánál fogva a gyapotnak és lenszöveteknek, a papirosgyárakban a rongyoknak megfehérítésére használják. Vörös bor- és gyümölcsfoltok könnyen eltávolíthatók a fehérneműből, ha a foltot meleg chlór vízzel megnedvesítjük, s azután tiszta vízben jól kimossuk.

A brom. Jód. Fluor.

A chlórhoz tulajdonságaiban feltűnően hasonlít: a bróm, jód és fluór.

B r ó mvegyületeket a tenger vizében, a tengervizi növényekben, néhány sós forrásban (csízi, polhorai) és a stassfurti kösótelepben találunk.

30. kép. A chlór előállítása.