Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Első fejezet. A levegő
38 A bróm nagyon kellemetlen átható szagú, barnavörős folyadék. Már a közönséges hőmérsékleten is párolog; gőzének hatása épp oly roncsoló a szervezetre, mint a chlóré. A bróm vegyületeket az orvoslásban, s a fotográfiában használják. A j ó dvegyületekkel a tenger vizében, a tengervizi növényekben és állatokban s számos ásványvizben (Csíz, Czigelka, Bázna, Lipik) találkozunk. A jód aczélszürke, kristályos test. A közönséges hőmérsékleten is párolog. Szaga a chlóréhoz hasonló. Hevítve ibolyaszínü gőzzé változik. Borszeszes oldata sötétkékre festi a keményítőt. Ezen változás alapján jóddal a keményítő jelenléte könnyen kimutatható. A jódot a fotográfiában, az orvoslásban alkalmazzák. A fluor gáznemüelem.(Kálcziummal vegyülve a fluorit nevű szép színű ásványban fordul elő. Hidrogénvegyülete a fluórhidrogén (HF), az üvegnek ismeretes étetőszere. Az üvegtárgyakra a beosztásokat, rajzokat, az irásíiluór- hidrogén-gázzal vagy oldatával étetik. E czélból az üveget viasz- és terpentinből készített mázzal vonják be, az üvegre edzendő Írást, rajzot vagy beosztást aczéltüvel a mázra karczolják s így elkészítve a fluórhidrogén hatásának teszik ki. A fluórhidrogén a mázzal ellátott részeket sértetlenül hagyja, a megkarczolt helyeken az üveget kieszi. A chlórcsoport elemeit: a chlórt, brómot, jódot és fluort, mivel fémekkel sónemű testeket (NaCl stb.) alkotnak, halogén (sóképző) elemeknek nevezik.
