Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Első fejezet. A levegő
36 Szénoxid: CO. Ha a szenes vasalóval zárt ajtó- és betett ablakok mellett dolgoznak, a vasalóból kiáramló »széngőz«-től, a vasalónő és környezete főfájást kap. Az a gáz, melyet köznyelven szén- göznek neveznek, nem más, mint a mérges szénoxid. A szénoxid akkor képződik, mikor az égésnél a szénnek nem áll elegendő oxigén rendelkezésére; a szén kevesebb oxigént vesz fel és azzal szénoxidot alkot. Képződik a szenesvasalókban, a parázsserpenyőkben, szénnel fűtött kályháinkban, ha a kályhának nincs erős légvonata. Helytelen és veszélyes módja a gazdálkodásnak a kályhacsövet a végből elzárni, hogy a meleg a szobában maradjon; ha a kályhacsövet akkor zárjuk el, a mikor a kályhában még parázs van; a mérges fojtó gáz csakis a szobába talál utat. Sokszor megtörtént már, hogy a kiáramló gáz a szobában alvók halálát okozta. A szénoxid szintelen, szagtalan gáz, mely a levegőn halvány kékes lánggal széndioxiddá ég el. Belehelve, mérges hatású. A levegőben 0 3% belőle már halált okoz. A világító-gáz mérges hatását nagy széndioxid tartalmának tulajdonítjuk. ■ ■■ , - ■ X A chlór.. ci. Ételeink nélkülözhetetlen fűszere, a konyhasó vegyület: a nátrium fémnek chlórral képezett vegyülete. Nem nagy nehézséggel jár a chlórt a konyhasóból leválasztani. A chlórt rendesen úgy készítik, hogy konyhasót (1 s. r.) lombikban barnakővel (5 s. r.) kevernek, s a keverékre hígított kénsavat öntenek. A keverék melegítve chlórt fejleszt. (30. kép.) A fejlődő chlórgázt nagyobb palaczk fenekére vezetik. A levegőnél két és félszer nehezebb chlór a levegőt a palaczk- ból kiszorítja. A chlór víz felett nem fogható fel, mert a víz a chlort oldja. A chlór zöldes-sárga, kellemetlen fojtószagú, nagyon mérges gáz; a chlor vizoldatának chlórvíz a neve. A chlórvíz és a chlórgáz tulajdonságai jó részben azonosak. Ha hidrogént sötétben chlórgázzal elegyítünk, s az elegyet napféhyre viszszük, vagy meggyújtjuk, az hevesen elrobban. A hidrogén és chlór robbanás közt hidrogénchlóriddá (HCl): sósavvá egyesülnek. Hidrogén-lángot chlórgázba merítünk : halavány lánggal folytatja égését. Az égés terméke sósav.
