Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Első fejezet. A levegő
33 Fűrészport (vagy kőszenet) hevítünk prőbacsöben (28. kép.) A próbacső tartalma bomlást szenved. Gáznemű testek fejlődnek belőle; ezek egy része a próbacsö falára barna cseppekben csapódik le, másik része a szedő nyilásába erősített hegyes végű csöven eltávozik. Az eltávozó gáz meggyújtva világító lánggal ég; neve világítógáz. A retortában faszén marad vissza.Ha kőszenet hevítünk, a hátramaradó likacsos szén: koksz. A koksz jó tüzelő-anyag. Midőn valamely szerves anyagot a levegő kizárásával hevítünk, száraz desztillácziót végezünk. A száraz desztillá- cziónak alávetett test elbomlik, a visszamaradó tömeg ez esetben is alaktalan szén. Tüzelőszereink. Télen a nap megfogyatkozott melegségét czél- szerűen pótolhatjuk azzal a melegséggel, mely a fának, kőszénnek, szénnek elégésénél fejlődik. A széntartalmú testek közül a fát, kőszenet, továbbá a faszenet, kokszot leginkább tüzelésre használják. A tüzelő anyagok értékét azok szén- és hidrogéntartalma határozza meg. Minél több szenet és hidrogént tartalmaz a tüzelő-anyag, meggyújtva annál több meleget ad. Erdőgazdag országunkban a fa a leghasznosabb tüzelöszer. A fa vagy kemény vagy puha. A kemény fa sokkal tömörebb és nehezebb, sokkal erősebb tüzet s több parazsat szolgáltat, mint a puhafa. A tűzifák között fűtő képességre nézve a cserfát és tölgyfát illeti meg az elsőség; ezek után következik a bükk- és a gyertyánfa. A puhafák (fenyő, jegenye, nyár, fűz) igen gyorsan égnek, hamar elhamvadnak; azért sokat kell felhasználni belőlük, hogy a szoba levegőjének a kellő hőmérsékletet adják. A szénben gazdag tüzelőanyagok (faszén, koksz, antraczit) nehezen gyúlnak meg, kis lánggal égnek, de nagy meleget adnak. A szénben szegényebbek (fa, barnaszén, kőszén), könnyen meggyújthatók, nagy lánggal égnek, de kevesebb meleget fejlesztenek. Dr. HANKÓ : Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel. 28. kép. Világítógáz készítés fiirőszporból.
