Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Első fejezet. A levegő
84 A széndioxyd: C02. Ha szenet (legyen az a szénnek akár melyik alakja) égetünk el oxigénnel megtöltött palaczkban, a szén eltűnik szemeink elől; színtelen,kissé savanykás ízű gáz képződik,melybe, ha égő gyújtószálat mártunk, az rögtön elalszik. A szén egyesült az oxigénnel és széndioxid vagy mint közönségesen nevezik: szénsav keletkezett. Sokkal tisztábban és bővebben állíthatjuk elő a széndioxidot, ha krétát, mészkövet, vagy márványt valamely savval (sósav) leöntünk. A széndioxid heves pezsgés között száll fel. A gáz nyílásával fölfelé fordított edényben szárazon fogható fel. Széndioxidban az égő testek kialusznak. Az élő szervezetre káros hatású. Az olyan levegőben,amely csak néhány százalék széndioxidot is tartalmaz: ember, állat megfullad. A levegőnél egy és félszer nehezebb; hogy nehezebb, abból tűnik ki, hogy nyílásával felfelé fordított nyitott edényben felfogható, hogy egyik edényből a másikba önthető. Az égő gyertyát úgy elolthatjuk vele, mintha vízzel öntenénk le. (29. kép.) A víz a széndioxidot oldja. A talaj, úgyszintén a természetes vizek is mindig tartalmaznak széndioxidot. Az ivóvíznek a széndioxid adja üdítő ízét. Azokat az ásványvizeket, melyekben a széndioxid nagyobb mennyiségben van feloldva, savanykás izüknél fogva savanyú vizeknek (borszéki, szántói, mohai) nevezzük. A széndioxiddal 5—6 atmoszférái nyomás mellett mesterségesen telitett ivóvíz a szódavíz., A vízben szénsavhidrát E2G 03 alakjában van föloldva. Vannak helyek, hol a föld repedéseiből ömlik ki a széndioxid, így a világhírű torjai Büdös-barlangban, vagy Kovásznán és MálnásonZKálcziummal vegyülve, mint márvány, mészkő, kálcziummal é§ magnéziummal vegyülve, mint dolomit egész hegyeket alkotó A levegőben mindig van széndioxid. Honnan kerül a széndioxid a levegőbe ? Minden élő lény oxigént szív be és szén29. kép. Gyertya leöntése széndioxiddal.
