Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
558 VI. 1848 MÁRCIUSÁTÓL AZ 1867-ES KIEGYEZÉS IDEJÉIG. lárére Korányit terjesztve a királyi döntés alá.134 A király Gebhardt mellett döntött, de utóbb a kineveztetési okmányt megváltoztatták és a felség 1866 júl. 26.-án Balassa jelöltjének, Korányinak adományozta a tanszéket. Hogy ez mint történt meg így, azt megírta Korányi Frigyes hűséges és megértő élettársa, felesége és jó szelleme „Korányi Frigyes kinevez- tetésének története" cím alatt,135 amelyből megtudjuk, hogy Gebhardt Bécsből megkapván kinevezésének hírét, a hivatalos közzététel napjára estélyre hívta meg ismerőseit. E hír hallatára Korányiné anyja rögtön Bécsbe indult, ahol rokonától, az első alkancellártól megtudta, hogy Korányi azért mellőztetett, mert egy ismeretlen kéz bejegyezte az actákba, hogy a protestáns hitre tért át. Ezen tévedés, illetve megtévesztés helyre- igazítása után mi akadálya se lett annak, hogy Gebhardt kinevezési okmánya megváltoztattassák s hogy Korányi kapja meg a tanszéket. Sem korábban, sem későbben nem kavart fel tanszék-ügy annyi szenvedélyt, nem állított szembe barátságtalanabbul pártokat, mint a két belgyógyászati tanszék betöltése körül úgy a háttérben, mint a pártok szócsövévé vált két folyóiratban, az Orvosi Hetilapban és Gyógyászatban, nyiltan kitört harc, melynek minden jóhiszeműséget nélkülöző elvadultsága e kor szomorú emlékeihez tartozik s amely csak a 70-es évek elején kezdett enyhülni, talán azért, mert a Balassával és legközvetlenebb munkatársaival szemben álló párt kénytelen volt belátni, hogy mind a két belgyógyász-tanár kitűnően megállja a helyét, s hogy egyre szélesebb lesz a kör, egyre nagyobb a tábor, mely a főleg Korányi által képviselt irányzatnak behódolt. Ez az irányzat három componensnek összefogásából alakult ki Korányiban bizonyos egyéni egységgé. Tanulmányi tartózkodása alatt érintkezésbe jutott a bécsi orvosi iskola világnagyjaival s innen hozta haza magával a kórbonctan ellenőrzése mellett dolgozó exact physikalis vizsgálati módszerek ismeretét és intézményes klinikai alkalmazandóságukat. Ezenkívül fontos irányjelzést kapott Czermaktól is, akitől a kísérleti élettannak nemcsak eszközeit, hanem egész gondolat134 Min. Konferenz 2708: 1866. 135 Orvosképzés 1928, különfüzet 39. 1.
